A Bóli barlang

A Bóli-barlang Petrozsénytól 6 km-re, a petrozsényi-medencét a hátszegi-medencével összekötő E79–DN66 út mellett, a főúttól északra 150 m távolságra, 720 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A barlanghoz könnyen eljutunk autóval is, a letérést jelzőtábla mutatja.

Facebook: Erdélyi Túrák

A barlang bejárata, a Jupâneasa patak barlangba folyásánál 20 m széles és 10 m magas. Belsejében a magasság általában megmarad, a szélesség pedig egyes helyeken eléri a 75 métert. Hossza 460 méter, és az egyetlen barlang Romániában, ahol a folyóvíz teljesen átszeli a barlangot. A patak kifolyása a vasút közelében van, itt már a Galbena nevet kapta.

A Bóli-barlang a 19. század elején igencsak nagy népszerűségnek örvendett, Erdély leglátogatottabb barlangjaként tartották számon.

Ismerd meg Erdély nevezetességeit:

Teraszos barlang, felső szintje csak a barlang alsó szintjében folyó patak áradásakor kerül víz alá; ebben a felső, száraz barlangban cseppkőképződmények is vannak. A barlanggal szemközt emelkedő hegyen kockakövekből összerótt őrhely, Bóli vára állott. Manapság koncerteket és színházi előadásokat is tartanak a barlangban. A belépődíj csak 5 lej, amiért bőven megéri felfedezni a barlangot.

A Boli-barlang a közelben levő banicai dák várral együtt a Grădiştea Muncelului – Cioclovina nemzeti park része. Nevét egy bizonyos Bolia nevű családtól kapta, aki a középkorban a barlang körüli területeket uralta. A család neve a XV. században (1404) Luxemburgi Zsigmond által kiadott okiratokban jelenik meg. A barlangban már őskori maradványokat, falain pedig ókori rajzokat is találtak. Az idők folyamán a barlangot és a barlang körüli területeket olyan személyiségek látogatták, mint II. József osztrák császár, Elisee Reclus ismert földrajztudós, vagy Szatmáry Papp Károly, a fényképészet úttörője.

A Boli-barlangban történnek Jósika Miklós „Abafi” c. regényének egyes eseményei. A történelmi regény eseményei a XVI. század végén, Báthori Zsigmond fejedelemsége idején történnek. Főszereplője egy fiatal nemes, Abafi, aki egy egész sor eseményben vesz részt, melyek Alvincen, Kolozsváron, Gyulafehérváron játszódnak. A barlangban tanyázik Deli Markó szabadcsapata és itt találkozunk a hőslelkű Villámmal, aki nem más, mint Izodora, az első fejezetek titokzatos amazonja és Abafi rejtélyes védelmezője. Felbukkan a sötétlelkű Dandár, ez a vad kalandor, az orgyilkosok egyike, aki szerelmével üldözi Izodorát, de az Abafiért rajongó nőnek Dandár iránt érzett utálata és gyűlölete fokozódik. A Boli-barlangban történteket bemutató fejezetekben Deli Markó emberei az akkori idő politikai eseményeiről beszélgetnek, és Villám érkezését várják. A beszédekből megtudjuk, hogy a vidéket gyakran zaklatják török és tatár betörések. Egyszerre megjelenik Villám, aki elmeséli, hogy a barlangtól egy órai járásra három tatárral találkozott. Az egyiket megölte és a fejét a barlangba hozta, ahol még húsz ilyen fej volt, melyeket Gyulafehérvárra szándékoztak küldeni. A regényben szép leírás van a barlangról is: „Erdélynek egyik legszebb barlangja messze a havasalföldi szélektől, a volkáni szoros közelében van, s jelen neve Csetátye Boli, ami magyarul Boli várát teszi, s egy Boli nevű pórtól veszi nevezetét, ki itt egyedül több hétig védé magát száguldó törökök s tatárok ellen. A nagy útról kanyargó ösvény vezet a hegy túlsó oldalához, hol feketén, avult torokkal tátong a Boli-barlangjának sötét nyílása. Néhány lépéssel beljebb hirtelen kiöblül, magasan dagadva fel, óriási egyházként mutatkozik a vándor elött… Kiálló sziklaormain oldalról természetes karzat vonul magasan, számtalan üregekkel. A tág öböl éjféli végein zuhogva csattog kövecseken keresztül egy hegyifolyam, szélessége több ölnyi, mélysége ritka helyt kevesebb könyöknyinél. A barlang keblében ásott utat magának a jéghidek folyam sötétzöld habjaival, s meredek falait nyaldosva hajlong bús morajjal jobbra kanyarodva a sziklák alatt, s medrével utat képezve a hegyeken keresztül, vagy barlangit, vagy ahol födetlen, az ég azúrjától kárpótoltat.” A barlangban, mivel állandó levegő járja, nincsenek figyelemre méltó cseppkövek. Érdekessége, hogy denevér családok lakják. A XIX. század végén a barlangot járhatóvá tették a turisták számára. Radnóti Dezső az „Erdélyi Kalauz” c. útikönyvében megjegyzi, hogy „a Siebenb Karpathen Verein petrozsényi fiókja hidakkal, lépcsökkel teljesen járhatóvá tette a barlangot, és a vonatok egyike megáll itt és az őrnél világitó készletet találunk.” A két világháború között a barlangban zenei koncerteket tartottak. Az 1960-as években a barlangot újra fahidakkal látták el, melyek napjainkig tönkrementek. Jelenleg a Petro Aqua egyesület betonhidakkal tette biztonságossá a barlang látogatását. Időnként vallásos zenei koncerteket is tartanak a barlangban. A ZDF német televízió pedig két tudományos jellegű filmre forgatott jeleneteket itt. A barlangot minden időszakban lehet látogatni. A hét végén kivilágítják, hét közben a turistáknak kell biztosítani a világítást. 

Ajánlott szálláshelyeink közül itt megtalálhatja az önnek megfelelőt:

Foglald le te is a szállásodat Erdélyben az ajánlásunkkal ide kattintva:
Szállások Erdélyben

A barlang közelében ajánljuk még:
Vajdahunyad vára
Kudzsíri-havasok
Dák erődök
Szebeni-havasok
Hátszegi medence
Kolcvár
Lolaja vízesés
Transalpina
Véka-szurdok
Retyezát
Krivádiai-szurdok

https://youtu.be/Em0LdENQ5Ac

forrás, fotók: Erdélyi túrák