Brassó

Brassó városa, Brassó megye székhelye, Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegy lábánál. Jelentős kereskedőváros volt, napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa.Kezdetben Brassó nem a jelenlegi helyén, hanem a mostani Bertalan-templom körül feküdt. A keletkező Brassót fedező vár vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen feküdt. E vár oltalma alatt kezdett épülni Brassó a német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) betelepedése (1211) után. Brassó nevével először csak 1252-ben találkozunk, IV. Béla egyik adománylevelében. Zékföldjét (Hídvég és környéke) adományozta a sepsiszéki Akdás Vincének és a terület körülhatárolásánál olvashatjuk: terra saxonum de Barasau. A latin Corona név, ahonnan a város német neve, Kronstatd is ered, csak 1355-ben fordul elő először. A legenda szerint Salamon király a Köszörű-patak völgyében, a napjainkban is Salamonkövének nevezett sziklák barlangjaiban rejtőzködvén egy fa odújában rejtette el a koronáját.

Itt találták meg később a pásztorok a koronát, és a város innen nyerte a Corona elnevezést. Egy másik történet szerint az elnevezés a legelső brassói városháza építésekor a földben fagyökerek között talált koronától származik, és ezért található Brassó címerében egy korona és egy fagyökér Kronstadt az erdélyi szászok egyik legjelentősebb városa volt. Igazi várossá akkor vált, amikor Mária királyné rendeletéből 1384-ben elkezdődött a várfalak építése. A növekvő török veszély miatt kellett Brassót beköltöztetni a Köszörű-patak magas hegyei által elzárt s természetileg is védett völgyébe, hol a várfalakkal együttesen erődített új város is épülni kezdett. Később Hunyadi János engedélyével (1453) a Cenk-tetőn lévő királyi várat is lebontották, hogy anyagát a város falainak gyors felépítésére használhassák. A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város.

Fedezd fel Erdély nevezetességeit:

Ide kattintva nézheted meg a Szászok földjét:Királyföld, a Szászok földje

Nyári kirándulások Erdélybe és Székelyföldre, a Kárpátokba 2018

 

Az új várossal együtt kezdett el épülni 1385-ben a brassói nagytemplom, Európa legkeletibb temploma. 1689-ben hatalmas tűzvész áldozatául esett, az oltár ezüst szobrai megolvadtak, s a templom egész belbútorzata megsemmisült. Így vált Fekete-templommá. A nagytemplom építésénél sok bolgár építész dolgozott. Ezek letelepedtek a város déli részén, Bolgárszegen. Ők alkották a későbbi jelentős görög-keleti közösség magvát. Itt, Bolgárszegen működött a 16. században a legelső román nyomda, a Coreşi-nyomda.Brassó a 16. században Johaness Honterus reformátori tevékenysége révén a reformáció oldalára állt, a város és a fennhatósága alá tartozó 10 barcasági magyar község protestánssá, a reformáció lutheri irányzatának a követőjévé vált.

Napjainkban, a szászoknak az 1990-es évek elején történt kivándorlásával jelentősen megcsappant az evangélikusok száma, viszont sok római-katolikus, református, unitárius, baptista, görög-katolikus, görög-keleti él a városban.Az ún. szocialista iparosításkorszakában nagyon sok moldvai és olténiai románt telepítettek a városba. A statisztikai adatok szerint ez a bevándorlás napjainkban sem szűnt meg.A 20. sz. elején Brassónak mintegy 30 ezer lakosa volt, az etnikai arány pedig szinte azonos. A várost egyharmad-egyharmad részben lakták szászok, magyarok, románok.Trianon után az egyensúly felborult: jelenleg Brassó 323 ezer lakosa közül kb. 10% magyar. A szászok száma nem éri el az ezret.A magyarok vallás megoszlása: kb. 16 ezer római-katolikus, 10 ezer református, 3500 unitárius, 1300 evangélikus.

Látnivalók Brassó és környékén:
  • A Cenk-hegyen még láthatók Brassovia várának alapfalai. Közelében még kivehetők az 1918-ban lerombolt Millenniumi emlékmű talapzatának maradványai.
  • A város védelmét az északi oldalon levő Warte-dombon még két torony a Fekete és a Fehér torony látta el, amelyek ma is állnak.
  • A Fekete-templom 1383 és 1424 között épült, az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt szentelve. Déli kapuja felett Mátyás és Aragóniai Beatrix címere, a reformáció óta evangélikus templom. Mellette áll a nagy reformátornak Honterus Jánosnak a szobra.
  • A városháza gótikus eredetű, 1420-ban említik először, a 18.sz.-ban barokkizálták.
  • Brassói Történeti Múzeum, a Régi Városháza épületében

Ajánlott szálláshelyeink közül itt megtalálhatja az önnek megfelelőt:

Foglald le te is a szállásodat Erdélyben az ajánlásunkkal ide kattintva:
Szállások Erdélyben

 

Brassó közelében érdemes kirándulni az alábbi célpontohoz: Királykő-hegység, Bucsecs-hegység, Predál, Prázsmár erődtemploma, Barcarozsnyó, Törcsvár (Drakula kastély), Katalin kapu
Forrás, fotók: Erdélyi túrák, wikipédia, lutheran,  Attila Szabó, Kiss Zoltán, Dan Mihai Balanescu, Máthé Klárika

You may also like...