Csíkszereda

A Nagy-Somlyó hegy nyugati lábánál fekszik, neve a homályos eredetű Csík és a szláv “szreda” (közép) szó összetételéből származik. Bár a település az Árpád-házi királyok korától fennáll, városi rangra csak Izabella királyné 1558-ban kelt szabadalomlevele emeli.

A város Brassótól 100 km-re (légvonalban 80 km-re) északra, Székelyudvarhelytől 52 km-re (légvonalban 40 km-re) keletre, az Olt bal oldali teraszain, a Nagysomlyó (1033 m) lábánál fekszik. A város a Csíki-medence középső részén települt. A várostest az Olt bal partján alakult ki. Eredetileg több apró településből állott, melyek a hagyomány szerint a hét napjairól voltak elnevezve.

Fedezd fel Székelyföld nevezetességeit:

“Ezen kies, üde szépségekben gazdag vidék, a Hargita ősképződésü trachyt vonala, és a fiatalabb származásu határszéli havasok lánczolata közt helyezkedett el. A minden oldalról nagyszerü havasok által bekeretelt tartományt ugy tekinthetjük, mint a hon áldásának forrását, mint a haza termékenységének fő tényezőjét, mert bölcsője az honunk négy király folyamának, melyek innen e fennvidékről lerohanva, a termékeny völgyeket, tereket alkoták, s azokat naponta áldásos cseppjeikkel öntözik, termékenyitik. Ugy tekinthetjük azt, mint a hon biztonságának hatalmas fellegvárát, mert természetileg erős fekvésü tájait oly nép lakja, mely minden időben hős volt, s dicsően felelt meg határvédi kötelmeinek.”

Orbán Balázs: Székelyföld leírása

Története:

Már a bronzkorban lakott volt környéke, erre utalnak a Csíkzsögöd, valamint a közeli Csíkpálfalva határában talált településmaradványok. Környéke kezdetben tőzeges, vizenyős terület volt. Csíkszentkirály és Csíkszereda között szarmata leleteket is találtak.

Az Árpád-házi királyok korában Csíkszereda környéke a gyepűrendszer része volt, így a terület mesterségesen kialakított akadályokkal volt teli, ezekkel akarták megakadályozni az ellenség betörését az országba. A város határában levő két hegyen egymással szemben két vár, amelyek a 11. században épülhettek. Ezeket a várakat később a szájhagyomány Kisvárnak és Őrvárnak nevezte el, valószínűleg a 16. századi lázadások miatt rombolták le. A két vár között, egészen Csíkszentkirályig volt az “Ördögvölgy”, amelyet ellenséges támadás esetén, az Olt vízével feltöltöttek, ezzel akadályozva meg az ellenség továbbhaladását Felcsík felé.

Három vára a 12. század eleje körül épült és az Erdélyt keletről védelmező várrendszerhez tartozott. Csíkszeredától délre, Zsögödfürdő dél-nyugati határában, a Harom-tető 1079 m csúcsától keletre található. A csaknem teljesen lepusztult fal nyomvonala földdel borított sáncvonulat formájában követhető, melyből helyenként előbukkan a nagyméretű andezitdarabokból, durván, kevés habarccsal összerakott kőfal. Ásatások arra utalnak, hogy a középkori kőfalat őskori, föld-kő sáncra alapozták.

A falon belül kőépítmények maradványa nem került elő, a falon kívül középkori sánc vagy árok nyoma nem látszik. A korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (XII-XIII. sz.) települések szomszédságában a szerdai napokon ott tartott vásárok színhelyén alakult ki. Az első ismert, hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja –, Izabella királyné, aki fiának nevében ebben a portának fizetendő adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól. Az iratban így ír:
Csíkszereda mezőváros lakóit semmi díj, kincstári adó fizetésére felszólítani ne merészeljétek, hanem a kegyelmesen megadott fenti kiváltságokat megőrizni tartozzatok és semmilyen más módon ne cselekedjétek.

Ajánlott szálláshelyeink közül itt megtalálhatja az önnek megfelelőt:

Foglald le te is a szállásodat Erdélyben az ajánlásunkkal ide kattintva:
Szállások Erdélyben

Közigazgatás

A város parkjainak területe összesen 5,72 ha. Az ivóvízhálózatok hivatalosan 72,3 km hosszúak. A közutak hosszúsága Csíkszereda területén 70,1 km

A város jól elkülöníthető főbb negyedei a következők:

  • Központi negyed
  • Jégpálya negyed
  • Tudor Vladimirescu negyed
  • Kalász negyed

1891-ben hozzácsatolták Csütörtökfalvát és Martonfalvát (jelenleg a Mikó-vár környéke), 1939-ben Csíkzsögödöt. 1956-ban időlegesen különvált Kormos tanya, 1959-ben Csíksomlyó névvel Csobotfalvát és Várdotfalvát együtt és szintén 1959-ben Csíktaplocát. 1968 óta tartozéktelepülései: Hargitafürdő, Csiba és Zsögödfürdő.

Látnivaló:

  • A Mikó-vár, ma a Csíki Székely Múzeum és a Kájoni János Megyei Könyvtár működik benne. Ma már műemlékként tartják nyilván, ez Csíkszék legjelentősebb műemléke, történelmi nevezetessége.
  • A Szent Kereszt-templom, a város első római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban.
  • A Városháza, az egykori Vármegyeháza, 1886-ban eklektikus stílusban épült.
  • Az igazságügyi palota, a Törvényszék épülete 1892-ben épült, eklektikus stílusú.
  • A görögkeleti templom 1929 és 1935 között neobizánci stílusban épült.
  • A Márton Áron Gimnázium  1909  és 1911 között épült szecessziós stílusban. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium 1990-óta viseli egykori híres tanulója nevét.
  • Mai modern városközpontja 1970 és 1990 között alakult ki a régi központ lebontásával.
  • A városnak három borvizes strandja, a szeredai, a jégpálya negyedi és a zsögödi fürdő.
  • Az új csíkszeredai I.-es római katolikus plébániatemplom, a Millenniumi-templom Makovecz Imre tervei alapján épült.

Csíkszereda térképen

https://youtu.be/Em0LdENQ5Ac

Forrás: wikipédia, Erdélyi túrák