Déva vára

  • Dévavár_látképe
  • 800px-Deva_Citadel
  • 800px-DevaFortressWallInside
  • Deva
  • IMG_7598
  • IMG_7607
  • IMG_7615
  • IMG_7623
  • IMG_7653
  • IMG_7653
  • IMG_7597
  • IMG_7608
  • IMG_7614
  • IMG_7653
  • 800px-Deva_Citadel
  • Deva
  • 14310578_1294572573909817_1628631850141479699_o

Nyári kirándulások Erdélybe és Székelyföldre, a Kárpátokba 2018

A Dévai vár építésének a történetét a magyar nyelvterületen közismert Kőműves Kelemenné című ballada rögzíti a szimbólumok szintjén.

“Tizenkét kömijes ésszetanakodék
Magoss Déva várát hogy felépittenék
Hogy felépittenék félvéka ezüstér
Félvéka ezüstér félvéka aranyér
Déva várossához meg is megjelöntek
Magoss Déva várhoz hézza is kezdöttek
Amit raktak délig leomlott estére
Amit raktak estig leomlott röggère”
(Kőműves Kelemen, székely népballada. Kezdősorok ; részlet



Déva vára hajdani erődítmény az Alsó-Maros mentén, Hunyad megyében a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy 250 méter magas sziklán.Déva vára kicsiny, jelentéktelen erősség volt az Erdély szívébe vezető úton, a Maros bal partján. Hadi értéke igazán csak a 17. században volt, mikor Nagyvárad elfoglalása után egyedül ez a vár állhatott ellen egy esetleges további inváziónak – a helyzet azonban gyorsan változott, és szerepe egyre csökkent, bár teljesen csak a 18-18 század fordulóján veszítette el jelentőségét. Ma romos állapotban van. A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor. A Várhegyen már az ókorban,dákok és a rómaiak idejében is emelkedett erődítmény. A várat a tatárjárás után IV. Béla építtette újjá, s 1264- től említik a korabeli oklevelek. 1264. augusztus elején itt győzte le V. István híve, Csák nembeli Péter az István ifjabb király és IV: Béla király közötti belháborúban a IV. Béla pártján álló kunokat, egyeseket megölve, másokat fogságba vetve.

Ismerd meg Erdély nevezetességeit:

1302-től a dévai vár volt az erdélyi alvajdák székhelye. 1580 körül a katonai jelentőségű várat ismét megerősítették. 1550  novemberében itt aratott győzelmet Enyingi Török János hunyadi főispán Kászim török pasa előhadain. A 16. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba. A dévai vár börtönében szenvedte el rabsorsát Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, aki itt halt meg 1579. november 15-én. 1603. szeptember 9-én itt akarta kivégeztetni Basta osztrák tábornok az Erdélyi fejedelemség  főurait. 1657-ben a török nagyvezír foglalta el a várat. A Rákóczi szabadságharcban, 1704-ben kuruc kézre jutott, de Csáky András három heti ostrommal 1706-ban visszafoglalta. 1705 novembere és 1706. február 22. között kiállt ki egy kuruc ostromot.

1717–1719 között Erdély katonai parancsnoka a várat jelentősen megerősítette, a várrendszer sérüléseit kijavíttatta, sőt, egy külső védműövet is építtetett. 1752-ben tovább erősítették, felújították, noha a vár katonai értéke ekkor már igen csekély volt, hiszen a Maros völgyében nem volt háborúnak sem emléke, sem kilátás rá. 1773-ban II. József trónörökös látogatásából tudjuk, hogy a várőrség egy fél század katonát és néhány tüzért számlált. Utolsó katonai szereplése a szabadságharc előtt 1784-ben volt, amikor a Mócföldről indult román jobbágyfelkelés elől ide menekült Hunyad vármegye nemességének jelentős része. Itt végezték ki a felkelés elfogott résztvevőit is. Ettől kezdve a vár olyannyira nem látott el semmilyen katonai funkciót, hogy elárverezték, és új tulajdonosa Pogány Franciska minden mozdíthatót elhordatott a várból, ami így gyorsan pusztulásnak indult. A Habsburgok minden bizonnyal szerettek erdélyi útjaik során a mentén utazni, mert az 1817-ben erre utazó I. Ferenc császárnak megtetszett a vár és környéke, majd elrendelte a restaurálást, ami 12 évig tartott.

Szerepe az 1848–1849-es szabadságharcban

A szabadságharcban  nem bírt jelentősebb szereppel. Helyőrsége német volt, 160 fő és 3 löveg Kudlich főhadnagy vezetésével. Ezzel az erővel csak Déva lakosait tudták terrorizálni, komolyabb harci cselekményekre képtelenek voltak (legjobb esetben is egy századnak minősültek). Az erdélyi hadi helyzet miatt nem kerültek a frontvonalba, de Bem Észak-Erdélyi felszabadítási utáni hadműveleteinek útjába került. 1849 februárjában érkezett meg a vár alá Kemény Farkas különítménye. 1846. február 7-én itt lepték meg az Avram Iancu vezette, osztrákbarát román népfölkelők, s csak Bethlen megérkezése mentette föl a forradalmi csapatokat a szorongatott helyzetből. A vízaknai vereség után Bem is ideérkezett serege maradékával, de a helyőrség nem adta meg magát, ugyanakkor elfogadta, hogy addig nem lövet a magyar csapatokra, amíg azok nem rohanják meg a várat.

Az erdélyi helyzet azonban március végén stabilizálódott, sőt, Gyulafehérvár és az Érchegység kivételével egész Erdély magyar kézre került. A vár zárolását Forró Elek ezredes vezette 2000 fővel és 6 löveggel 1849 áprilisától. A védők négy hétig tartották magukat, majd – páratlanul előnyös feltételek mellett – május 27-én átadták a várat a magyaroknak (szabad elvonulás, egyhavi zsold a magyar államtól). Ezután egyenesen Temesvárhoz mentek annak védőit gyarapítani.

Foglald le te is a szállásodat Erdélyben az ajánlásunkkal ide kattintva:
Szállások Erdélyben

Déva ostroma az 1848-49-es szabadságharc három sikeres magyar ostromának egyike volt; Déván kívül még Budát és Aradot sikerült elfoglalni. Ezt követően Bem lőszerraktárt rendeztetett be a várban, ami azonban a temesvári csatavesztés után augusztus 13-án rejtélyes körülmények között felrobbant, több mint száz honvéd halálát okozva. Azóta az egykor fontos katonai erősségnek számító, s az egész Várhegyet uraló várrendszernek ma már csak a Várhegy ormán található falai állnak. 1849. augusztus 18-ánitt tette le a fegyvert Bem  apó és Guyon magyar forradalmi seregének a maradványa az osztrák haderő előtt.

Napjainkban

A városi hatóságok két évtizedente imitt-amott némely falmaradványt meg-megerősítettek hellyel-közzel a helybeli kőművesek odaadó hozzájárulásával, ám a dévai vár, Erdély egyik legmegragadóbb erődítményrendszerének korhű és szakértői restaurációja immár ide s tova százötven évet váratott magára. 2008-ban a Hunyad megyei tanács és az Únió jelentős finanszírozásával nagyszabású helyreállítási munkálatok kezdődtek.

A romos állapotú várat a térség egyik kulturális központjává alakítják. A Várhegy déli lábánál álló Magna Curia (‘nagy udvarház’) elődjét Geszti Ferenc dévai várkapitány építtette 1582-ben. 1603-ban itt tartatott országgyűlést Giorgio Basta. Ezután a fejedelmek használták szállásházként. 1627-től, Bethlen István feleségeként öt évig itt élt a Murányi vénusz Széchy Mária, majd ide menekült vissza második férje, Kun István elől lóháton Szatmárból. Bethlen Gábor kezdte meg átépítését 1621-ben reneszánsz stílusban, de végül csak a 18.sz. elejére készült el és a barokk jegyeit viseli magán. 1882-ben a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat rendezte be múzeumnak régészeti gyűjteménye számára. 1938-tól Hunyad megyei múzeumként működött. 2008-ban befejezték nagyszabású felújítását és harminc teremben A Dák és Római Civilizáció Múzeuma néven nyílt meg ismét.

A vár térképen

forrás, fotó: wikipédia, Antal Márta, Erdélyi túrák

You may also like...