Kemény-kastély (Marosvécs)

„A legzordabb, legkomorabb valamennyi erdélyi kastély között Marosvécs vára, fenn a dombon, a Maros vize fölött, regényes tájképi háttér ölében; ha nem maradt volna fenn, nem is alkothatnánk eléggé hív képet Erdély régi várépítészetéről”

Az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes példája, a marosvécsi Kemény-kastély a Kelemen-havasok lábánál, a Maros jobb partján található. A marosvécsi vár őse nem a mai helyén állt, hanem a közeli gyümölcsöskertben. 

A település első írásos említése 1228-ra tehető, ahol castrum Wecheu néven szerepelt. A várat és a hozzá tartozó birtokot az egykor ott álló római castrum köveinek felhasználásával építették.

A mongol hadjárat utáni időszakban került Vécs környéke a Tomaj nemzetség, illetve az abból származó losonci Losonci családhoz. A korabeli dokumentumok szerint 1319-ben már biztosan a régeni birtokukhoz tartozott Vécs.

Az 1319-1464 közötti időszakban a vár a Bánffy család tulajdonát képezte, a későbbiekben a birtok gyakran cserélt gazdát.
1467-ben a Bánffyak részt vettek a Mátyás király elleni összeesküvésben, ezért elvesztették a birtokot, amelyet az uralkodó a nádasdi Ungor János udvari vitézének adományozott. 1507-ben a vécsi birtok Szobi Mihályra, majd annak 1527-ben bekövetkezett halála után vejére és személyi titkárára,Werbőczy Istvánra szállt. Egyes feltételezések szerint itt írta meg Werbőczy a magyar jog meghatározó törvénykönyvét, a Nemes Magyarország Szokásjogának Hármaskönyvét, a Tripartitum-ot.

A későbbiekben Werbőczy átengedte a várat I. (Zápolya) János királynak, aki továbbadományozta Ártándi Pálnak és Balázsnak. Az Ártándiakat 1532-ben kivégezték, akkor Werbőczy visszakapta a várat, de egy évvel később 6000 aranyért Kendy Ferencnek zálogosította el. A főúr, aki az Erdélybe visszatérő Izabella királyné ellen összeesküvést szervezett, hűtlenségéért 1558-ban életével fizetett, birtoka pedig a kincstáré lett, majd adományként Hagymási Kristóf kapta meg. Halála után özvegye, Kerecsényi Judit birtokolta, majd Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem tulajdonába került, aki nagybátyjának, Bocskai Istvánnak adományozta.

Facebook: Erdélyi Túrák

Miután 1599-ben Báthory Zsigmond lemondott a trónról testvére, András javára, Vécs várát megtartotta magának, Bocskainak pedig kárpótlásként Déva várát adta. Később Bocskai István visszaszerezte, majd végrendeletében Bocskai Miklósra hagyta, azonban az országgyűlés érvénytelenítette a végrendeletet, és a birtokot Wesselényi István kapta meg.

Ismerd meg Székelyföld nevezetességeit:

Az 1610-es években Bethlen Gábor fejedelem tulajdonába került, majd továbbadományozta unokaöccsének (III.) Péter hunyadi és máramarosi főispánnak. Azután I. Rákóczi György lett az uradalom új tulajdonosa, majd II. Rákóczi György végrendeletében a várat és a hozzá tartozó öt falut Kemény János erdélyi fejedelemre és feleségére, Kállai Zsuzsannára hagyta. A birtok megszerzésének évében Kemény János még fejedelmi tanácsos és a kancellária vezetője volt. A várkastély a Kemény család tulajdonában maradt közel három évszázadon keresztül.

 

Az 1648-as összeírásban már szerepelt a vár melletti gyümölcsös-, veteményes és méheskert. A vár körül hatalmas fenyves- és tölgyliget terült el, amely nagyjából épségben maradt meg napjainkra is.

A világháború végén a helyi lakosság teljesen kifosztotta az épületet, minden értéket elvittek. Az államosítás után előbb javítóintézet működött benne, majd fogyatékkal élő gyermekek és nők otthonává alakították át, így az épület sokáig nem volt látogatható.
1968-1974 között Keresztes Gyula tervei alapján restaurálták a műemlék épületet. A rendszerváltás után Kemény János legkisebb fia, Kemény Miklós (1940–2010) visszaigényelte a kastélyt.

  

A visszaszolgáltatás után egy ideig még a Marosvécsi Rehabilitációs Központ használta az ingatlant. Kemény Miklós tervei között egy „Új Helikon” alapítása szerepelt, vagyis az erdélyi magyar kultúrát szolgáló helyszínként képzelte el az épületet. 2000-ben be is jegyezték a Helikon-Kemény János Alapítványt.

2014. szeptember 30-án a Kemény család újra birtokba vette a kastélyt.

A szabályos alaprajzú várkastély 20×20 méteres zárt, belső udvarát kétemeletes palotaszárnyak határolják. Az épület földszintjén főként gazdasági célokat szolgáló helyiségek voltak, az első emeleten kaptak helyet a birtokos család lakó- és a reprezentációs termei. A később épült második emeleten hálószobákat és ebédlőt alakítottak ki. Egykor a várkastélyt vizesárok övezte, egy felvonóhídon lehetett megközelíteni a bejárati kaput.

“A belső várat a ma is meglevő árok körítette, s ezen át csapóhíd vezetett a várépületbe. a szobák előtt az udvar felől három oldalon emeletes deszkafolyosó húzódott végig. a szobáknak téglapadlója, az emeleteken gerendás-deszkás mennyezete, zöldmázas kemencéi voltak. különböző bútorok is állottak bennük: az egyikben még fürdőkád is volt. Említik a vár óratornyát is, volt a várban néhány ágyú s tüzérségi felszerelés. ”

A parkban, a tölgyfák árnyékában (melyeket egyes vélemények szerint még II Rákóczi György ültettetett) található a Kemény család sírhelye. Itt helyezték örök nyugalomba báró Kemény Jánost, feleségét a vár úrnőjét, Auguszta Patont, leányukat Kemény Klió operaénekesnőt, valamint fiukat, Kemény Miklóst, az 1935-ben felállított, s ma már jelképnek számító Helikon-asztal szomszédságában. A Helikon-asztalt ünnepélyes keretek között 1935-ben adta át Makkai Sándor Kemény Jánosnak és feleségének, mint a Helikon íróinak ajándékát. A parkban találjuk Wass Albert síremlékét is.

Ajánlott szálláshelyeink közül itt megtalálhatja az önnek megfelelőt:

Foglald le te is a szállásodat Erdélyben az ajánlásunkkal ide kattintva:
Szállások Erdélyben

A kastély látogatható a hét minden napján, kivéve hétfőn.
Infó: Nagy Kemény Géza: 0741225141

A közelben ajánljuk még:
Medve-tó
Marosvásárhely
Sáromberke (Teleki-kastély)
Görgényszentimre (Bornemissza-kastély)
Kelemen-havasok
Beszterce

A kastély térképen



https://youtu.be/Iz3LLDCaQMM

forrás, fotók: kemenyinfo, wikipedia, Erdélyi túrák