Szelindek

Szelindek Nagyszeben közelében, a nagyszeben-medgyesi főút mentén fekvő Szeben megyei község, mely egészen pontosan Erdélyben, a történei Királyföldön terül el. Magát a várat könnyen meg lehet találni, hiszen feltűnik impozáns méretéval már a főút felől. A kapu nincs zárval, csak ki kell nyitni és bal felé haladva juthatunk el a bejárathoz. A várban egy Román család él, akik semmilyen más nyelven nem beszélnek, de a 3 lejes belépőt megéri megfizetni nekik, hiszen még a harangtoronyba is fel lehet menni a veszélyesnek tűnő, de biztonságos lépcsőkön.

Elnevezése: A Szelindek név szláv eredetű. Az első írásos forrás, mely említi, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Stolchumberechtként olvashatunk róla, de az idők során több névalakja is ismert: Stolcumberg , Stolczenburg , Nagyzelyndek,   Zelendek és Stoltzvár.

https://www.youtube.com/watch?v=Iz3LLDCaQMM

Német elnevezése magyarra fordítva annyit tesz: büszke vár ; míg román neve egy szláv kifejezésből eredeztethető. A XX. század első évtizedében megtartott helységnévrendezéskor a községnek a Büszkevár elnevezés jutott, de a lakosság ezt nem fogadta el, sem a Belügyminisztérium, így tarthatta meg a Szelindek nevet.

Története röviden: A szebenszéki szabafalu lakossága eredetileg szász volt. Az 1700-as években török és tatár támadás is érte, a lakosság nagy része csak azért menekült meg, mert a település határában található várba tudtak menekülni. Landerek betelepülése jellemezte a XVIII. század közepét, de hamarosan el is hagyták ezt a területet. 1755-ös összírások szerint a lakosság nagy része szász, de majd egy évszázaddal később már az itt élő románság száma is megnövekedett. Szebenszéki szász szabadfalu volt.

 

1658-ban a törökök, 1668-ban a tatárok dúlták föl, de a várba felhúzódó lakosság épségben megmenekült. 1733–34-ben landlerek (karintiai kriptoprotestánsok) települtek be, de többségük a század második felében elköltözött. A lakosság nagy részének fő tevékenysége a földművelés is volt, egyes szász családok viszont fokozatosan hasítottak ki egyes földterületeket, amik ezek után  saját birtokukat képezték, ők rendelkezhettek vele. Ezt a mintát követte négy román család is, akik ún. Nachbarschaftot  (német szó, jelentése: szomszédság) hoztak létre.

Fedezd fel Erdély nevezetességeit:

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc egyik fontos csatája zajlott ezen a területen: Bem tábornok sikeresen elhárította Puchner ostromát, mi több, egészen kiverte az ellenséget Erdély területéről. A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig volt a Nagyszebeni járás része Szeben megyében.

Lakossága: Az 1900-as összeírások arról számolnak be, hogy az itteni lakosság nagy része erdélyi, de jelentős a német anyanyelvűek számaránya is. Felekezeti hovatartozás szerint az emberek nagy része evangélikus, de majdnem ilyen jelentős az ortodox vallásúak száma is. Görög katolikus vallást ezeknél jóval kevesebb ember gyakorol. 2002-esnépszámlálási adatok szerint már a román nemzetiségűek száma domináns, míg a németeké ehhez képest rendkívül csekély. Ami a vallást illeti 2541 emberből 2433 vallotta magát ortodoxnak, 56 baptistának és 29 evangélikusnak.

Szelindek nevezetességei: Gerébi család által építtetett vára a község központjában egy kb ötven méter magas emelkedőn áll. Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a XVI. századból származnak. Az akkoriban parasztvárként funkcionáló építményt Báthori István vezette hadak ostromolták, de a Hähn Márton vezette segédcsapat sikeresen visszaszerezte, az ellenséges haderőket pedig visszaverték innen.

http://trekkers.hu/site/trekkers-nem-csak-turazoknak/

A várat még több ostrom is érte, hiszen támadta Székely Mózes, de a későbbiekben még a kurucok is. A XVIII. században addig ismeretlen “vendég” látogatott ide, a pestis, ami a lakosságot megtizedelte, a vár történetének vonatkozásában pedig azért megemlíteni, mert az életben maradt emberek is elmenekültek innen. Ami a vár anyagát illeti: téglából épült.

Legelső része ami megépült, az északi szárny. Az idők folyamán többször is felújították, tornyokat húztak fel mellé. Páratlan volt a második építési munkálatok során kialakított palotaszárnya, mely öt méter magas emelettel rendelkezett. Az 1800-as években bontották le a középső várfalakat, de ezzel egy időben a falu akkori lakói gazdasági célokból építették ki a déli szárnyat. A torony nélküli gótikus templom minden bizonnyal az 1600-as években keletkezett.

Ajánlott szálláshelyeink közül itt megtalálhatja az önnek megfelelőt:

Foglald le te is a szállásodat Erdélyben az ajánlásunkkal ide kattintva:
Szállások Erdélyben

Híres emberek: Itt látta meg a napvilágot a híres prózaíró Johann Plattner. Petőfi Sándor az 1848-1849-es szabadságharc alkalmával itt csatlakozott Bem tábornok seregeihez. Személyesen tette itt tiszteletét a Kazinczy Ferenc, akit az itteni szász gazdák elutasítóan fogadtak. Erről az eseményről több írásos dokumentáció is beszámol.  

Látnivalók a közelben: Szelindekről a Szebeni és a Fogarasi-havasokra is szép rálátás nyílik. Érdemes ellátogatni a közelben a megyeszékhelyre Nagyszebenbe, ami csak 15 km-re van. Asszonyfalva és az ott található erődtemplom is csak 23km-re van Szelindektől.

Szelindek térképen

https://youtu.be/Em0LdENQ5Ac

Forrás, fotók: erdelyiutazas.hu, Ildikó, Nagy István, Csedő Attila