Verne Gyula nyomában, Kolcvár

A legelterjedtebb vélemény szerint a Jules Verne Kárpátokban lévő kastélya nem más, mint a Hátszeg melletti Kolcvár. Tehát ez az a vár, ami Verne Gyulát (Jules Verne) ihlette meg a Várkastély a Kárpátokban című regényének megírásakor. Kolcvár a Retyezát-hegység északi lábánál, a Hátszegi-medence déli peremén fekvő Malomvíz (románul Râu de Mori, németül Mühldorf) községtől 2.5 km távolságban található egy sziklás hegy ormán. A vár a Szuszény (Suseni) falutól délre emelkedő sziklacsúcson fekszik, a Retyezát hegység festői környezetében. Egy négyzetes alaprajzú toronyból áll, amelynek három szintje őrződött meg, de eredetileg magasabb volt. Bejárata valamelyik emeleti szintre nyílhatott, jelenlegi ajtaja későbbi átalakítás következménye.

A vár déli oldalát a meredek szikla védelmezte, a többi oldalakon várfallal vették körül a tornyot. Ez az építmény állhatott a 15. század végén. A következő két század során a várfalat tovább erősítették két bástyaszerű építménnyel, illetve a várfalon belül egy épületszárnyat emeltek, ami a várfal ÉNy-i oldalához csatlakozott

A vár történetéről nagyon keveset tudunk, az írott forrásokban is alig néhány alkalommal szerepel. A Hunyad megyei Hátszeg kerületben fekvő Malomvíz a 14. század óta a Kendefi család birtokát képezte, és e falu körül a család egy uradalmat alakított ki. A vár nem kimondottan Malomvízen, hanem valamivel délebbre, Szuszény falucska határában épült. 1501-ben említik először, utalva egy 1493 körüli eseményre. Ekkor még csak toronyként szerepel. 1519-tól már várnak nevezik.

Ismerd meg Erdély nevezetességeit:

A Kendefi család ha nem is lakott a várban, de itt őrizték vagyonukat, amire egy 1511-es adat utal. Alkalomadtán a környék más jobb módú családokkal ide húzódtak vissza a törökök elől. Hasonló esetet ír le Georg Krauss is a krónikájában, amikor 1659-ben török hadak portyáztak Erdélyben. A várat tehát a 17. században is még karbantartották és használták. Jelentősége a 18. században szűnhetett meg, és vált fokozatosan rommá.

Kolcvár alaprajza

A vár négyzet alaprajzú lakótornyának három szintje maradt fenn korunkra, eredetileg ennél is magasabb lehetett. A déli oldalon szakadék óvta, a többi részen várfallal övezték. A 16-17. század során a várfal északnyugati részéhez egy épületszárnyat csatoltak, és kisebb bástyákkal is megerősítették Kolcvárat. Ez utóbbi építmények maradványai a helyszínen szintén jól megfigyelhetők.

Egy, a várhoz kapcsolódó monda szerint Kendeffy Ilona Kolcvár ablakában ülve, lenfonalát addig kell fonja, míg az a mélyben rohanó Sztrigy vizébe ér: mert férjura a tatár rabságból csak akkor tér vissza.

Kolcvár közelében találjuk még Várhelyt, ezt az ősidők óta lakott település. A rómaiak Dacia meghódítása után határában építették fel a tartományi fővárost, mely Traianus császár neve után az Ulpia Traiana nevet kapta. Az egykor gazdag város a rómaiak 3.sz-i  kivonulása után a népvándorlás viharának esett áldozatul, de éerdemes felkeresni annak a megmaradt amfiteátrumát és a fúromot. Úgy 10km-t autózva délnek a 686-os úton, már a retyezátok szívéhez küzelítünk a “Malomvíz” (Ráusor) völgyében és az ugyan olyan nevű településnél hagyhatjuk az autónkat, ha túrázni indulunk a Retyezátba. Itt télen sípálya is üzemel és a Retyezát legnagyobb tengerszemét, vagy a Pietrele menedékházat kevesebb, mint egy napos túrával elérhetjük. Érdemes a 685-ös úton is végighaladni, ahol egészen a “Gura Apelor” víztározóig tudunk menni autóval. Útközben a sok vízesés, és a csodálatos kilátás teheti emlékezetesebbé az utunkat.

Ajánlott szálláshelyeink közül itt megtalálhatja az önnek megfelelőt:

Foglald le te is a szállásodat Erdélyben az ajánlásunkkal ide kattintva:
Szállások Erdélyben

Kolcvár térképen

Hunyad megyében, Várhelytől nem is olyan messzire találunk még Római és Dák erődöket, és utakat. Déva városa 60, Hunyadvár csak 45 km-re van várhelytől.

https://youtu.be/Iz3LLDCaQMM

Forrás: wikipédia, castrumbene.hu, erdelyivarak, erdély.ma, Erdélyi túrák