Zarándi-hegység

A Zarándi-hegység (régebbi nevén Hegyes Dócsa vagy Hegyes-Drócsa, románul Munții Zarandului) az Erdélyi-középhegység része, az Erdélyi-érchegység nyugatra kinyúló oldalága, mely Bihar és Arad megye területére terjed ki.

Erdély magazin

Földrajza:

A Zarándi- vagy régi nevén Hegyes Dócsa hegységet először id. Lóczy Lajos geológus írta le és térképezte fel 1883 és 1887 között. A hegység átlagos tengerszint feletti magassága 119 méter, hossza 66 kilométer. Nyugat-kelet irányú vízválasztó vonalának két legmagasabb kúpjai a 796 méter magas és a 836 méter magasságú Solymos, vagy régi nevén Dócsa. Az itt található 300-350 méterre csökkenő nyergek két részre; Hegyes-re és Dócsa-ra osztják a hegységet. A két gerincet elválasztó nyereg egészen a Nádas-brezovai nyeregig megtartja a 350 méteres magasságot, innen azonban egyenletesen emelkedik a Dócsa, vagy mai nevén Solymos nevű főcsúcsig, melynek magassága 836 méter.

Foglald le te is a szállásodat Erdélyben az ajánlásunkkal ide kattintva:
Szállások Erdélyben

Ide kattintva nézheted meg a Déli-Kárpátok legszebb tájait: KÁRPÁTOK

A hegység nyugati oldalán található 796 méter magasságú Hegyes fő gerince a Maros felé húzódik és egészen Debella-Gora-ig megtartja a 800 méter körüli magasságot. A Zarándi hegység uralkodó kőzete a filteres agyagpala, mely tele van kvarcit-lencsékkel és kvarcit-padokkal. A Hegyes hegységrész déli lejtőinek kétharmadát diorit és gránit, a szlatinai völgy-et csillámpala és gránit keveréke borítja.

Nevezetességei:

Növényvilága:

A Zarándi-hegység növényzete hegyvidéki, mely három különböző szintet foglal magába. A magasabb részeken alpesi legelők, kaszálók találhatók, melyek növényvilága rendkívül sokszínű, itt körülbelül 420 növényfajt számoltak össze. Az alatta levő szinten tűlevelű erdők találhatók luc-, jegenye- és vörösfenyőkkel. A tűlevelű erdők magasságában az agyagos vízzáró rétegű platókon tőzeglápok alakultak ki. Az itteni dolinák növényzetét különböző tőzegmohák alkotják, köztük tőzegáfonya, kereklevelű harmatfű, tőzegrozmaring és sásfélék fordulnak elő.

Ismerd meg Erdély nevezetességeit:

A Nyugati-szigethegységben; az Izbuce mocsarában pedig gyalogfenyő (borókafenyő) is él. A tűlevelűek alatti területeken lombhullató erdők helyezkednek el, melyek főbb állományai a bükk, gyertyán, hegyi juhar, hegyi szil, magas kőris, mezei juhar, nyír, madárberkenye és a kecskefűz. A folyóvölgyekben a fűzfafélék, fekete nyár, enyves éger, a fűfélék közül pedig a sás és a sárga nőszirom, míg a békaszittyó-társulások a folyók lankáin és a völgyek teraszain jelennek meg. A Tájvédelmi területen számos endémikus fajt is megfigyeltek; például az erdélyi vagy Jósika orgonát, a sisakvirágot, nyalábcsengőkét és a kéküstökű csormolyát is.

Ajánlott szálláshelyeink közül itt megtalálhatja az önnek megfelelőt:

Állatvilága:

A gerinctelenek közül sok endémikus faj található a terület barlangjaiban. A gerincesek közül az Aranyos-völgyében és mellékfolyóiban rendkívül sok halfajta él: például sebes pisztráng, szivárványos pisztráng, fürge csele, márna, pénzes pér, paduc, kövi csík, domolykó. A kétéltűek közül él itt a szalamandra, sárgahasú unka, gőte, a hüllők közül a keresztes vipera, a gyíkfélék közül pedig a lábatlan gyík és a rézsikló.

A madárvilága is nagyon sokszínű, szinte valamennyi hegyi madárfaj él a területen; A tűlevelű erdőkben az örvös rigó, fenyőszajkó, császármadár, királyka, fenyvescinege és az urali bagoly. A lombhullató erdőkben és legelőkön az örvös galamb, holló, fekete harkály, süvöltő, erdei pinty és a léprigó, a vízfolyások mentén pedig a billegetőcankó, vízirigó. A ragadozó madarak közül az egerészölyv, békászó sas, szirti sas, a kék és a vörös vércse, valamint a karvaly. Az erdők állatvilágában a visszatelepített fajok közül a Köves-Körös vidékén a Kőszáli kecske és 1970-től a siketfajd. A nagy emlősök közül a farkas, Hiúz, vadmacska, őz, görény és vidra. A kisrágcsálók közül az erdei pocok, sárganyakú egér, csíkos egér, erdei egér, mogyorós pele, a rovarevő kisemlősök közül pedig a barlanglakó denevér, a törpe cickány, hegyi cickány, a vakond és a sün.

A Zarándi-hegység közelében találjuk:

Erdélyi-érchegység,
Lippa,
Sólymos vára,

Világos vára

A hegység térképen

Forrás: foto, wikipédia, Mop, Mircea Moldovan, Cipri Pop

You may also like...