A csíksomlyói búcsú a székelyek 1567-ben kezdődő, katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában és a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben.A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésében. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett.
A búcsú hagyományos szokásrendje:
A fentiek emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység, és a Kissomlyó-hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart. Az egykori eseményre emlékezve az is hagyomány, a gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején. A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható laburum mely az ókorban, NagyKonstatntin császár idején a győzelem jelképe volt. A pünkösdszombati körmenetben ezt a menet központjában viszik a körmenetet vezető püspök előtt. Ami 36 kg súlyú. Az 1990-ben újraélesztették a körmenet hagyományos rendjét, és ezt még két évig, 1992-ig tartották is, úgy, hogy a keresztalják hagyományos sorrendjét is tudatták a zarándokokkal. 1993-tól kezdődően azonban ez egyre nagyobb zarándoktömeget már nem lehet a hagyományos módon szervezni, ezért Pünkösd szombatján a délutáni katolikus misét szabad téren, a kegytemplomtól 700 méterre lévő Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartják meg. A menetet 1990-től kezdődően, 40 év kényszerű távolmaradás után, szokásosan a csángók zárják, a "fehér keresztalja", amely a csángók hagyományos népviseletéről kapta nevét. Amikor a menet a Kissomlyó-hegyen álló Salvator-kápolnához ér, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” című éneket, és így folytatódik tovább a körmenet.
Ismerd meg Erdély nevezetességeit:
A bevonulás és a körmenet rendje:
- Felcsík: Csíkszentdomokos, Balánbánya, Csíkszenttamás, Csíkkarcfalva, Csíkjenőfalva, Csíkdánfalva, Csíkma-daras, Csíkrákos,
- Gyergyó: Gyergyóalfalu, Gyergyóújfalu, Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Gyergyószárhegy Gyergyóditró, Orotva, Gyergyóremete.
- Öröcsfalva, Vacsárcsi, Madéfalva, Csíktaploca, Csíkcsicsó, Csíkszereda, Zsögöd, Csíkszentmihály, Ajnád, Csíkszépvíz, Csíkszentmiklós, Borzsova, Csíkdelne, Csíkpálfalva, Csíksomlyó, Csíkcsomortán.
- A kordon és a papság
| „ | A menet közepén a hajdani ferences gimnázium kordont vivő diákjai állnak, akik közül az egyik, a laborifer viszi a csiksomlyói búcsú legfőbb szimbólumát, a Labarumot, amit a nép labóriumnak nevez. Ez a 36 kg súlyú, vaslemezekből összeszőtt díszes jelvény egykor a rómaiak harci zászlója volt. Régen a Labarum körül sötétlila menetsze-rű öltözetben nyolc kiváló énekes diák, az ún. faciger haladt, akik tanár vezetőjükkel az énekrendet kormányozták. Utánuk tanárok, paptanárok és ugyancsak a kordonon belül vonultak a ferences novíciusok is. |
- Alcsík: Csíkszentgyörgy, Csíkbánkfalva, Csíkmenaság, Nagykászon, Kászonújfalu, Kászonjakabfalva, Csíkszentmárton, Csekefalva, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csatószeg, Nagytusnád, Újtusnád, Tusnádfürdő, Csíkkozmás, Lázárfalva, Csíkmindszent, Csíkszentlélek.
- Felsőnyárádmente: Mikháza, Jobbágytelke, Székelyhodos, Ehed, Tiszló, Búzaháza, Deményháza, Nyárádköszvényes, Nyárádremete.
- Sóvidék: Szováta, Parajd, Korond.
- Udvarhely vidéke: Farkaslaka, Székelyszentlélek, Malomfalva, Székelyudvarhely, Bethlenfalva, Kadicsfalva, Oroszhegy, Székelyszenttamás, Fenyéd, Máréfalva, Kápolnás, Szentegyháza, Lövéte és a Homoród völgye, Zetelaka, Zetevárelja, Küküllőkeményfalva, Varság.
- Maros mente: Gyergyóhódos, Maroshévíz, Gyergyótölgyes, Borszék, Százrégen és környéke, Marosvásárhely és környéke.
- Háromszék: Gelence, Szentkatolna, Imecsfalva, Kézdiszentlélek, Szárazpatak, Kézdiszentkereszt, Bélafalva, Esztelnek, Kézdialmás, Lemhény, Bereck, Martonos, Nyújtód, Szászfalu, Sárfalva, Ozsdola, Kézdivásárhely, Torja, Futásfalva, Csernáton és környéke, Barót és környéke.
- Brassó és környéke
- Gyimesi csángók: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk, Háromkút, Kostelek, Gyepece és Magyarcsügés.
- Moldvai csángó magyarok
Ezeket a szálláshelyeket ajánljuk nektek Erdélyben:
Forrás: Wikipédia
