Kattints ide és nézd meg a 2016-2017-es téli programjainkat:
Téli túrák Erdélyben 2016-2017
A marosvásárhelyi vár a település belvárosában található. Erdély és Székelyföld egyik legnagyobb vára, megközelítőleg 4,5 hektáron fekszik.
A marosvásárhelyi vár két időszakban épült:
1. Az első vár nem védelmi céllal készült, azt erdélyi vajda a székelyek féken tartására építtette 1492-ben. Lényegében várkastély volt, a templomot és kolostort zárta körül magas fallal és védőbástyákkal.
2. A mai formában is látható várat, 1602-ben kezdték el építeni és 1658 körül fejezték be. A vár építését Bocskai István, Báthori Gábor és Bethlen Gábor engedélyezte.
A vár alaprajza szabálytalan ötszög és hét bástyája van: Vargák (1620), Szűcsök és Lakatosok (1629), Kádárok(1632), Mészárosok (1656), Szabók (1640) valamint Kapu bástya (1613) és Báthori-bástya (1620). A bástyák jellegzetes középkori bástyák képét mutatják: az ereszek alatti főpárkány magasságában szuroköntő nyílásokat és szintenként kilövőnyílásokat építettek A várat a város polgárainak áldozatkészsége építette fel de különösen kivették részüket az egyes céhek. A bástyákat 900 m hosszú, 9-10 m magas fal köti össze. A század elejéig a várat, a nyugati fal kivételével (itt kettős várfal állt, lőrésekkel és vívófolyosókkal), védőárok vette körül, de az 1910-es városrendezés során megszüntették.
Facebook: Erdélyi Túrák
A vár 7 kúttal rendelkezett, innen vezették a vizet a Bodor-kútjához. A vár 1704-ben a kurucok kezére került, majd 1711-es nagymajtényi fegyverletétel után az osztrák katonaság vette át. 1775-től katonai célokra a várat lefoglalták, kaszárnyák, raktárak épültek, a várbeli házak lebontásra kerültek. 1962-ig katonai célokat szolgált, ekkor indult meg a helyreállítása, de ez a munka tíz év múlva pénzhiány miatt leállt. 1575-ben a kerelőszentpáli csatában fogságba esett Balassi Bálintot itt őrizték. 1596-os székely farsang után itt csonkították meg a résztvevők egy részét. A Kádárok és Mészárosok bástyája közötti útszakaszon 1803. június 12-én a vár melletti színpadon a kolozsvári hivatásos színház tartott bemutató előadást, amit rendszeres előadások követtek 1820-ig, míg a Vár parancsnoka azt be nem tiltotta.
Fedezd fel Székelyföld látnivalóit:
1854-ben kivégzett székely vértanúk, a Vargák bástyájában töltötték utolsó éjszakájukat. A Kapubástyába 1994-ben a város történetét bemutató múzeum részleget rendeztek be. 2012-ben nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek Európai uniós forrásokból, melynek tervét még 1999-ben rendelték meg. Ennek során újrafödték illetve restaurálták a várfalakat és a belső épületeket, helyreállították a várudvari sétányokat, parkosítást végeztek. A vár udvarán lévő ásatások befejeztével egy új épület, a Bolyai János geometriájára alapozó geodézikus kupola épült.
A marosvásárhelyi református vártemplom a város főterétől északkeletre, a Bernády György-tér közelében álló középkori vár területén található lenyűgöző gótikus templom. Nagytemplomnak is hívták a 19. század környékén. A templomot a 14. században a Ferenc-rendiek kezdték el építeni. A gótikus templomhajót - a torony kivételével - csak a XIV. század utolsó harmadában fejezték be. A templom befejezése 1490-ben, Mátyás király halálának évében történt. A templom jelenlegi hossza 57m, a főhajó magassága 12 méter.
Ezeket a szálláshelyeket ajánljuk nektek Erdélyben:
A templomot nem kímélték a háborús dúlások, 1602-ben Basta csapatai égetik fel, 1658-ban a II. Rákóczi György ellen támadó törökök támadásakor a templomhajó mennyezete beomlott, az ablakok üvegfestményei és az orgona is elpusztult. A templom éveken át fedetlenül állt, míg Teleki Mihály adományából 1685-93 között részben helyreállították.
A templom négy fiatornyos tornya 66 méter magas. Már az 1600-as évek elején óra működött a toronyban, melyet 1892-ben szereltek a toronyba. Az órát dél magyarországi Müller Benedek óramester készítette. Az óra hetven évig nem működött, majd 1972-ben javította meg Sántha Pál csittszentiváni lakos. A torny 16,16 mázsás harangját 1834-ben Kolozsváron öntötte Andrássofszki János és Dániel, míg a 603 kg-os kisharangot 1972-ben Sárkámyban öntötte Zlotaru János.
A Vártemplom falai között 37 országgyűlést tartottak, megfordult itt Nagy Lajos király, Hunyadi János, János Zsigmond. Ez utóbbi, mint Erdély első fejedelme, 1568. január 6-13-i tordai országgyűlésen meghirdetett vallásszabadságot itt erősítette meg 1571. január 6-án. Itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet 1707. április 8-án.
A templomban nyugszik Barabássy Lénárd erdélyi vajda, az udvarhelyi kollégiumot alapító, történetíró Bethlen János kancellár, az emlékíró Bethlen Miklós apja. A templom 1940-es restaurálásakor a déli oldalon egy befalazott ajtó került napfényre, amelyen egy 16. század első feléből származó freskó látható: Szent Lénárd megvesszőzése.
A közelben ajánljuk még:
Küküllővár
Teleki Kastély (Sáromberke)
Kulturpalota (Marosvásárhely)
Szászrégeni mocsárerdő
Segesvár
Medve-tó (Szováta)
Parajdi sóbánya
források: wikipedia, erdelyweb.hu
