Berethalom

admin · 2015. 04. 06.

Kattints ide és nézd meg a 2016-os nyári programjainkat:
2016-os Erdélyi Nyaralások

BERETHALOM

A Szeben-megyei falut már az 1241-1242-es nagy tatárjárást megelőzően is szászok lakták, vagy azután települt be szász lakossággal. 1553-ig az ún. Kétszékhez tartozott. 1300-ban kb. ötven házból állt.

A belépődíj 7lej, ami bőven megéri és Erdélyi Szászok az erődtemplom fenntartói, akik beszélnek Németül. Magában a faluban elmondásuk szerint még úgy 30 Szász és 15 Magyar család él.

A 16.sz. első fele a település történetének virágkora. Mezővárosként Medgyesel vetélkedett Kétszék központjának rangjáért. Az 1500-as években 230, 1345-ben 345 lakott telek után adózott (tehát népesebb volt Medgyesnél) és a mainál nagyobb területen feküdt. Első céhszabályzata, a takácsoké 1508-ból maradt fenn. A század folyamán már biztosan működött vagy akkor keletkezett a vargák, a fazekasok, a kovácsok, a kádárok, a szűcsök és a bognárok céhe. Iskoláját először 1531-ben említették. 1387 és 1518 között 44 berethalmi diák járt külföldi egyetemekre (a legtöbben Bécsbe), amivel a hetedik helyet foglalta el Erdély települései között. 1540 szeptember 23 és 27 között országgyűlést is tartottak benne.

Ide kattintva nézheted meg a Szászok földjét:Királyföld, a Szászok földje

Foglald le te is a szállásodat az ajánlásunkkal Erdélyben:
CSALÁDI PANZIÓK-KULCSOSHÁZAK

1553-ban végleg elveszítette a Kétszék vezetéséért folyó küzdelmet Medgyessel szemben. Ekkor az újonnan létrehozott Medgyesszékhez csatolták, cserében viszont megtarthatta bíráskodási jogát. 1572-ben lelkészét, Lucas Unglerust választották az erdélyi evangélikus egyház püspökévé. Unglerus úgy határozott, hogy nem költözik , hanem Berethalomban marad. Az előző püspök, egyben Nagyszebeni lelkész halála után ugyanis a nagyszebeniek már választottak maguknak saját lelkészt. Döntésével Unglerus hagyományt teremtett és a várost háromszáz évre az erdélyi evangélikus püspökök székhelyévé tette. 1588-ban említették az első, Berethalomban letelepedett román pásztorokat és1639-ből tudunk az első cigány lakójáról. Az 1661-62 es pestisjárvány 260 áldozatot szedett. A 17.sz. végére lakossága a 150 évvel korábbinak kevesebb mint felére esett vissza: 1694-ben 137 háztartást, 1698-ban 164 szász és 14 román családfőt írtak össze.

Bethlen Gábor 1626ban a moldvai és a havasföldi fejedelemmel együtt tartózkodott itt. II Rákóczi György is többször meglátogatta. 1636-ban papírmalom működött benne. Iskoláját először 1675-ben nevezték gimnáziumnak, ahová a 18.sz. folyamán főleg más településekről érkeztek a diákok. 1821-ben már nem említették a szász gimnáziumok között.

A püspöki székhely költségei, a látogatók ellátása, a katonai beszállásolások és rekvirálások elszegényítették a várost. Sok lakója menekült el a magas adóterhek miatt. 1704-ben a kurucok ostromolták, majd rabolták ki az erődtemplomot. 1705-ben hat héten keresztül táborozott határában Forgách Simon tizenhatezres kuruc serege. 1741-ben 346 puszta telek és 104 romos ház mellett mindössze tíz ép házat írtak össze. Fiatal férfi lakosságának nagy része máshová (Medgyesre, Nagyszebenbe, a környező falvakba) költözött.

1867-ben a püspöki székhelyet visszahelyezték Nagyszebenbe. 1871-ben mezővárosból hivatalosan nagyközséggé minősült át. 1876-ban az újonnan létrehozott Nagyküküllő vármegyéhez csatolták, ahol 1883-ig járási székhely volt. Az evangélikus egyház 1884-ben óvodát, 1911-ben árvaházat alapított, mely 1951-ig létezett. 1900-ban szabadtéri strandot („úszóiskolát”) alapítottak és már 1909-10-ben bevezették az elektromos áramot. 1980-ban kezdődött a szászok kivándorlása Németországba, a legtöbben Bajorországba költöztek. 1984 óta kétévenként tartják meg Heilbronnban a berethalmi szászok találkozóját. 1989. dec. 31.-én még kb. hatszáz szász élt Berethalomban, de a rákövetkező két évben többségük kivándorolt. 1995-ig volt saját evangélikus lelkésze, 1997-ben számolták föl evangélikus egyházközségét.

1991 óta évenként Berethalomban rendezik meg az erdélyi szászok világtalálkozóját.

Érdemes ellátogani ebbe a gazdag történelmi múlttal rendelkező faluba.

Közvetlen a környéken, Segesváron összesen 7 szálláshely foglalható, a teljes régióban pedig összesen 405 szállást lehet ingyenesen lefoglalni. A környéken 145 vendégház, 119 panzió, 62 kulcsosház, 45 hotel, 15 apartman, 7 villa, 4 motel, 4 kemping, 2 hosztel és 2 nyaraló biztosít elszállásolást, 170 közülük előleg nélkül foglalható, 246 szálláshelyen van étkezési lehetőség (reggeli, ebéd, vacsora, félpanzió, teljes ellátás vagy all inclusive), 50 szálláshely rendelkezik medencével.

Berethalom térképen

Látnivalók a közelben: Érdemes ellátogatni a közelben Nagyszeben városába és Nagydisznód várába, Szelindek vára pedig szintén a közelben található. Asszonyfalva és az ott található erődtemplom sincs nagy távolságra. A Fogarasi-havasok. Erdély legszebb erődtemplomát is csak 80km-re található a Transzfogarasoktól. Brassó és Törcsvár is 100-100 km-re van.