Nyaralj TE is 2016-ban Erdélyben velünk:
Kalandtúra 6-tól 66 éves korig: VÁRAK – HEGYEK – SZURDOKOK
Székelyföldi nyaralás: CSILLAGTÚRA SZÉKELYFÖLDÖN
Nyaralás Torockón: TOROCKÓI CSILLAGTÚRA
KRÓKUSZOK NYOMÁBAN (SÁFRÁNYTÚRA)
HÉTVÉGI KIRÁNDULÁS MÁJUS VÉGÉN, A NÁRCISZOK VÖLGYÉBE ERDÉLYBEN
| Megközelítés |
Szeged felől: A hegységet legegyszerűbb vasúton (Szeged-Békéscsaba-Kötegyán-Salonta-Ciumeghiu-Holod-Beius-Dr. Petru Groza) útvonalon megközelíteni.
További lehetőség a közúti utazás, amely történhet személygépkocsival vagy autóbusszal.
A következő útvonal ajánlható:
Szeged, Gyula, Chisineu-Cris, Salonta, Holod, Beius, Stîna de Vale; míg vissza a Stîna de Vale, Beius, Dr. Petru Groza, Deva, Arad, Battonya, Makó, Szeged. Javasolható, hogy a határátkelésnél a méhkeréki határátkelőhelyet vegyék igénybe, így néhány kilométert és esetleg időt is spórolhatnak.
Nagyvárad felől:
Bihar É-i területét a Nagyvárad (Oradea) - Bieuş (Belényes) - Biharfüred (Stîna de Vale) útvonalon érhetjük el.
A Bihar központjának számító Pádis megközelítése legegyszerűbben a Nagyvárad (Orodea) - Bieuş (Belényes) - Sudrigiu (Szedres) /a falu közepén kell derékszögben balra bekanyarodni!/ - Pietroasa (Petrosz) települések érintésével érhető el. Petrosztól még kb. 8 km-t haladunk, míg balra felénk nem magasodik a Bultz-kő.
Ezután áthaladunk egy hídon, ahol jobbra fordulva elkezdünk felkapaszkodni a Pádis-fennsíkra. A Bihar keleti völgyei Belényesen át vezető útról érhetők el pl. a Szegyesi-völgy és a Kiskóhi völgy.
Erről a Főútról Biharlonkánál (Lunca) K-i irányba Fejérvíz (Albac) felé letérve a Bihar déli érdekességeit is számba vehetjük (Bihar-kapu, Szkerisóriai-jégbarlang).
Ismerd meg te is Erdély legkedveltebb facebookos oldalát: FACEBOOK
Szilágy, Kolozs, Torda és Arad megyék közt a magyar határhoz simulva terül el Erdély egyik legnagyobb megyéje, Bihar, valaha lakói büszkén Biharországnak nevezték. A megye nyugati felében az Alföld végső nyúlványai a folyók völgyein mélyen behatolnak a keleti végek hegyvidékeibe. A megye keleti felében három nagy hegycsoport emelkedik. Északon a Rézhegység és a hozzácsatlakozó Érmelléki-Aszfalt-Élesdi hegyek, keleten a Bihar-hegység, délen pedig az ezer méter fölé emelkedő Béli-hegység (Moma Codru). Mindezek a hegyek részben ősi gyűrődésnek a romjai, még a Kárpátokat megelőző időkből itt maradt hatalmas gránitrögök, (Rézhegység, Moma Codru), a Biharban későbbi eredetű mészkövek települtek a gránitrögök mellé. Itt-ott hatalmas vulkáni kúpok törik át a régebbi rétegeket, de ezek javarészt Bihar megyén kívül esnek. A Bihar északnyugati szomszédja a Királyerdő (Pădurea Craiului)
A Bihari hegyekben találjuk az egyik legszebb Erdélyi vízesést, amiről egy csodálatos kisfilmet készítettünk: VÍZESÉS
Fő vonzerejét nem a hatalmas hegycsúcsok, hanem a szirtekben, zuhogó vízesésekben, vízelnyelő barlangokban, elszórt hegyi tanyákban gazdag vidéke jelenti. Sehol máshol nem található ennyi lenyűgöző karsztjelenség mindössze néhány kilométerre egymástól
A Bihar-hegység meredeken emelkedik ki az Alföldből, eredeti láncrendszerét mélyen bevágódó, regényes folyóvölgyek (Sebes- és Fekete-Körös, Jád, Galbina) szabdalják össze. A hegyrendszert az Alföld besüppedt medencéjétől hatalmas törésvonal választja el, ennek mentén törnek elő a Püspök- és Félix-fürdő hévizei és a paptamási ásványos források. Itt ered a Meleg-Szamos (Szamos-bazár). A hegyi patakokban a hóolvadás és a nyári zápor hirtelen lefut, tartósabb magas vízállást csak a tavaszi hosszantartó esőzések okoznak.
Ide kattintva nézheted meg a Déli-Kárpátok legszebb tájait: KÁRPÁTOK
A hegység szerkezete: A hegység turisztikai, földrajzi és geológiai szempontból három területre osztható:
Az É-i rész a Munte (Felső- vagy Nagy-havas), a D-i rész a Cucurbată-Găina (Alsó-havas vagy Nagy -Bihar) vonulat. A kettő között középen van a Ponor-Bătrina (Ponor-Öreg-havas) karsztplatója. Az irodalomban ez Munţii Pietroasei (Petroszi-havasok) néven is szerepel.
A Felső-havas önálló része a Vlădeasa (Vigyázó)-masszívum, melynek főcsúcsa 1836 m. Ettől a szerzők elválasztják a Iad (Jád) és Drăgan (Nagy-Sebes vagy Dragán) völgyét.
Az Alsó-havas csúcsai általában alatta maradnak az É-i rész magasságainak, de a Cucurbată Mare (Nagy-Bihar, 1849 m) az egész hegység legmagasabb csúcsa.
Kövesd a fotóinkat a Panoramion is: PANORAMIO
A hegység Erdély egyik legcsapadékosabb tájegysége, az évi csapadékmennyiség eléri és néha meg is haladja az 1400 mm-t, ami az átlagos 800 mm-hez képest igen magasnak számít. Ezt a jelenséget a nyugatról jövő áramlatoknak a hegyekkel való első találkozásával lehet magyarázni. A csapadékos napok száma átlagosan 150, amiből a havazásoké 60 és 30 nap között változik.
Az éghajlat a területen hegyvidéki, de magasságához képest hidegebb a klímája, az évi átlaghőmérséklet 2 fok. Januárban az átlag -9 és -5 fok között van, júliusban pedig 8 és 16 fok között változik. A trópusi napok (30 fok feletti maximummal) itt ismeretlenek, és a hőmérséklet a 25 fokot is csak az év néhány napján éri el, jobbára az 1500 méter alatti területeken. A hegységben az első fagyok október 1. előtt, az utolsók május 1. után következnek be. A tavasz későn köszönt be, de az ősz aránylag sokáig tart, ami annak tudható be, hogy mind a felmelegedés, mind a lehűlés alulról felfelé indul el. A napsugárzás tartama 1500 és 1750 óra évente, míg a borult napok átlaga: 6/10-7/10 arányt képez az összes napokhoz viszonyítva. A zárt medencék jellegzetessége közt említjük meg a gyakori éjszakai ködöt.
A Bihar-hegység kiterjedt, de rohamosan fogyó erdeiben a lucfenyő az uralkodó. A hegység mély szurdokvölgyeiben megfigyelhető, hogy az alul mindig árnyékosabb és emiatt hűvösebb részeken fenyők élnek, míg feljebb, ahol több a napfény és ezáltal melegebb van, lombhullató fákat találunk.
A hegység állatvilága nem túl gazdag. Előfordul itt medve, szarvas és Farkas is, de gyakoribb a Vaddisznó és az őz.
A hegység legismertebb tájegysége Pádis vidéke, ahol olyan természeti ritkaságokkal találkozhatunk mint a Csodavár, az Elveszett világ vagy a Szamosbazár. Ezeken kívül, a hegység más részein - pl. a Boga völgy környékén - is rengeteg látnivalót találunk.
A Bihar-hegység lakossága:
A hegysaég nyugati szegélyén, a Királyerdőben és a Belényesi-medencében a Körösvölgyiek (crişanok) laknak, akik merőben eltérnek a keleti oldal románságától. Belényes körül néhány székely eredetű magyar szorvány is fennmaradt (pl. Tárkány, Fenes, Jánosfalva, Nyégerfalva, Remete). Az Aranyos vidékén mócok laknak. Legnagyobb településeik: Horea, Albac, Scărişoara, Vidra. A hegység déli részén , a Gajna lábánál , a Fehér-Körös oldalágainak völgyeiben zarándi románok élnek, a gerincig felhatoló szort településekben.
Hasznos információ, ha Erdélybe utazol: INFORMÁCIÓ
Ismerd meg Erdély nevezetességeit: TÉRKÉP
Forrás: wikipédia, foto, erdély.ro, erdélyi túrák, bme.hu, lias, Varga Mandy, Szatmári Zsolt, Sebestyén József, V. Géza
