Erdélyi-érchegység

admin · 2016. 05. 24.

Kattints ide és nézd meg a 2016-os nyári programjainkat:
2016-os Erdélyi Nyaralások

Verespatak

Az Erdélyi-érchegység (románul Munții Metaliferi) az Erdélyi-középhegység délkeleti hegyvonulata. Legmagasabb csúcsa az 1437 méter magas Poienica-csúcs (Vârful Poienița). Az Aranyos, a Maros és a Fehér-Körös folyómedrei által tagolt hegység Fehér és Hunyad megye területén található. A hegységben található az úgynevezett „aranynégyszög”: a Verespatak, Aranyosbánya, Nagyág és Zalatna falvak által határolva. A területen rendkívül nagy mennyiségben fellelhető nemesfémek a neogén során, vulkanikus tevékenységeknek köszönhetően keletkeztek.

Facebook: Erdélyi Túrák
Kattints a You Tube csatornánkra! Sok szép filmet találsz ott: YOUTUBE

A vidéken már a Római Birodalom idején is folyt az arany kitermelése. Ennek ellenére még mindig itt található Európa legnagyobb arany és ezüst lelőhelye, a felmérések alapján a Verespatak környéki hegyek 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejtenek. Az Erdélyi-érchegységből származó ásványmintákból fedezte fel Kitaibel Pál 1778-ban a tellúrt.

Foglald le te is a szállásodat az ajánlásunkkal Erdélyben:
CSALÁDI PANZIÓK-KULCSOSHÁZAK

A Vulkán-hegy

Az Erdélyi-érchegység egyik jelentős természetvédelmi értékű területe a Vulkán-hegy, amely a Fehér-Körös és az Aranyos völgyének vízválasztója. Az 1263 m magas mészkőrög, olyan, mint egy "kis Királykő". Gazdag őskövületekben, földtani védett terület, ahol mintegy 435-féle növény él.

Tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a Bihar-gerinc felé központban a Nagy-Biharral, látni a Verespataki-hegycsoportot: az aranybányát, a Detunátákat (Csupasz és Borzas), a Gyalui-havasok tetejét, az Öreghavast és a Torockói-hegyeket. Számos jelzett út vezet át a hegyen, mi a kék és piros kör jelzést választottuk, amin egy jó kis körtúrát tettünk.

Hasznos információ, ha Erdélybe utazol: INFORMÁCIÓ

Az Erdélyi-érchegység vízrajza

Az Erdélyi-érchegység folyó- és forrásvizekben gazdag hegyvidék. Felszíni vizeinek nagy részét zegzugos patakhálózat teszi ki, míg a nagyobb folyók csak a peremvidékeken jelennek meg. A legfontosabb a hegység K-i és D-i karéján a Maros. Közvetlen vagy közvetve beléömlik az összes patak 75%-a. Az ÉNy-ról K-re folyó Ompoly a legnagyobb jobb oldali mellékvize. A Petriceaua-hegy (1142 m) Ny-i oldalán ered, 60km hosszú és Gyulafehérvárnál ömlik a Marosba. Főbb jobb oldali ágai (a bal oldaliak a Torockói-hegyekhez tartoznak) a Kénesd (Trámpoaiele) a Nagy-patak és az Ompolygalac-patak (Galati). Az Ompoly szennyezett folyó, a völgyében levő ércbányászat miatt.

A Maros É-ról érkező legnagyobb mellékfolyója a Gyógy vize (Geoagiu, 34 km hosszú). Forrásvidéke 1000 m magasságban van a Vf. Fericeli-hegy (1170 m) D-i oldalán. Legfontosabb mellékágai balról Arderr-patak és a Drascu. A jobb oldaliak a Disznó- (V. Porcului-) és a Veres- (V. Rosie-)patak. Megjegyzés: ennek mentén van Verespatak bányaváros. A Drascu-patak és a Csébpatak (Cib) találkozásánál nyílik a Csebi-szoros. Ezek a környék kedvenc kirándulóhelyei. A szorosban apró mészköbarlangok is elöfordulnak. A K-i hegyvidék többi folyója a Gyógy és az Ompoly között, a Homoród, Bokaj (Bácáinti).

Az Erdélyi-érchegység közelében találjuk:

A hegységben található az úgynevezett „aranynégyszög”: a Verespatak, Aranyosbánya, Nagyág és Zalatna falvak által határolva. Valamint a Detunáták (Csupasz és Borzas), a Gyalui-havasok , az Öreghavas és a Torockói-hegyeket és a Zarándi-hegységet