Az Erdélyi medence állatvilága

Egy vidék növényvilágának változatossága sok tekintetben befolyásolja az állatvilág fajainak számbeli gazdagságát is.

Kolozsvár városától nyugatra a tölgy régió kezdődik, s délnyugati irányban a „Bükk”-ben bükk övezettel folytatódik. Keleti és északi irányban az úgynevezett fátlan mezőséggel van határolva, amely teljesen puszta jellegű. Ezek a növényökológiai tényezők magyarázzák meg azt, hogy a Bükkben 1922-ig még előfordult a Gímszarvas (Cervus elaphus). A vaddisznó (Sus scrofa) még ma is megtalálható. Ritkán ugyan, de a Nyuszt (Mustela martes), mint a Menyétfélék egyik képviselője, előkerül. Az őz közönséges állat. A nyúl, róka, borz, mókus két féle pelével, egynéhány egér és pocok fajjal képviselik a kisebb emlősök csoportját.

                Borz                                  Őz, róka                                Mókus

A farkas kóbor ragadozó lévén nagy telek alkalmával hol itt, hol amott jelentkezik. A Szamos menti élettérnek négy jellegzetes ragadozóját említjük meg: Vidra, Görény, Hermelin és Menyét. A Szénafüvek emlősállatai közül ki kell emelnünk a Földi kutyát (Spalax typhus) és a Csíkos egereket (Sicistinae). Kolozsvár környékén összesen 53 féle emlős állat fordul elő. A madarak osztálya jóval gazdagabb, megemlítésre méltó az itt lőtt.

                              Hermelin                                                Vidra

Sárjáró (Platirhincha limicola), Kis héja (Accipiter brevipes), Nagybukó (Mergus merganser), ugyancsak téli időben a Kis sólyom (Falco aesalon), Csonttollú madár (Bombicilla garulla),

Sárjáró

Fenyőpinty (Fringilla montifringilla). A Bükkben felrebbenő Császármadarat a Szénafüveken, nyáron egy-egy magasban keringő Barátkeselyű (Vultur monachus) helyettesíti. A Kolozsvár környéki Kékes rétihéjáról (Strigiceps cyaneus), Gyászos cinegéről (Parus lugubris), Lappantyúkról (Caprimulgus europeus), Partifecskékről (Hirundo cahirica), Kék csókákról (Coracias garrula) vagy a pompás színezetű Jégmadárról (Alcedo ispida), Urali bagolyról (Syrnium uralense) vagy a Szénafüveken előforduló Fekete gólyáról (Ciconia nigra) vajmi keveset tud Kolozsvár közönsége. Sőt még a sokszor tízezernyi számban a város fölött röpködő vetési varjúkat a közöttük két vagy három százalékban levő csókákról nevezi el. A város környéki állandó és átmeneti madárfajok száma 201!

   

         Jégmadár                          Urali bagoly                             Kék csóka

A csúszómászó állatok csoportjából említést érdemel a Szamos-parti részeken a Vízi sikló, a Kányafői meleg oldalakon a Rézkígyó (Coronella austriaca). Van két mérges kígyója is a város környékének: a Keresztes vipera (Pelias berus) a Szentjánoskúttól kezdődőleg a Bükk erdőn keresztül az Öreg havas felé 1750 tengerfelszíni magasságig megtalálható; a Rákosi vipera (Vipera Ursini) a kolozsvári Szénafüveken. Marása már többször okozott halálos szerencsétlenséget. A Zöld gyík (Lacerta viridis), Fürge gyík (Anquis fragilis) úgy a mezei, valamint az erdei környezetben előfordul.

Zöld gyík

Az Amphibiák osztálya a farkos és farkatlan kétéltűek néhány fajával van képviselve. Ezek közül megemlítésre méltó a Tarajos gőte (Triton cristatus), Kecske béka (Rana esculenta), Leveli béka (Hylea arborea), Tűz és Sárgahasú unka (Bombinator igneus és pachipus). Elég ritka a Varangyos béka. Kolozsvár környékének halvilága a Márna szintjéhez tartozik. A városi vízművek táján Szászfenes közelében nem ritkán akad egy-egy Havasi pisztráng (Salmo fario) vagy némelykor Pénzes pér (Thimallus vulgaris) is, de a szinttájnak megfelelőleg a mérges ikrájú, szálkás, de azért jóízű húsú, 2 kg súlyt elérő Rózsás márna (Barbus fluviatilis) a fő hala. A város feletti vizekben igen gyakori a Menyhal (Lotta vulgaris). Közönséges a Petényi márnája (Barbus Petényi).

                    Rózsás márna                                        Pénzes pér

Egy pár kövületről kell megemlékeznem: ilyenek a Mamut csontváz részek, a monostori kőbánya szélén Nyérc (Mustella lutreolla) koponya, melyek az itt élt ősembernek valamikor kortársai voltak.

Ide kattintva lehet megnézni a Déli-Kárpátok legszebb helyeit: Kárpátok

Ide kattintva érhető el a legkedveltebb Erdélyi facebookos oldal: Facebook

A Gerinctelen állatok rövid jellemzése is a legnehezebb feladatok közé tartozik, hiszen csak bogarakból több mint kétezer faj ismeretes. Egy néhányat mutatványképpen mégis felsorolunk. Szamosban elég kevés számban él a Folyami rák (Astacus fluviatilis). Hójában kerül elő leggyakrabban a Szarvasbogár. Szénafüveken a Csíbor, Bükkben a Szentjános bogár. A város alsó feliben levő tavakban él a kopoltyús Mocsári csiga és az Orvosi pióca. Nemritkán az édesvízi hidra is előfordul.

Foglald le te is a szállásodat az ajánlásunkkal Erdélyben:
 CSALÁDI PANZIÓK-KULCSOSHÁZAK

Szentjánosbogár rajzás

                          Hidra                                              Szentjánosbogár

Ha még több tippet akarsz akkor kattints ide: TÉRKÉP

Hasznos információ,ha Erdélybe utazol: INFORMÁCIÓ

Ide kattintva lehet megnézni Erdély 10 legszebb várát: Erdély 10 legszebb vára

Forrás: wikipédia, foto, szabadság.ro