Kattints ide és nézd meg a 2017-es nyári programjainkat:
Nyári túrák Erdélyben 2017
Kolozs megyében Csucsától keletre, a Sebes-patak és a Sebes-Körös találkozásánál. A falu (székely neve: Bologa) fölötti magaslaton állnak Erdély és Kalotaszeg egyik legrégibb végvárának számító Sebesvár romjai. Nevét valószínűleg az alatta folyó gyors vizű patakról kapta, de nevezték Hunyad- és Kalotaszeg várának is.
Sebesvár története a római korig nyúlik vissza. A környéken végzett ásatások szerint a várheggyel szemközti dombon előbb dák, majd a rómaiak idejében Resculum nevű határtelepülés állt, melyet a Kolozsvárra vezető úttal együtt – egy a mai vár helyén álló – castrum őrzött. A római erődítmény a népvándorlás idején megsemmisült. Helyén később földvárat emeltek, amely az 1241-es nagy tatárjáráskor pusztult el. A földvár helyén, valószínűleg a 13. század második felében építették fel a Geregyiek a mai kővárat.
Noha Sebesvár évszázadokig királyi vár volt, neve csak egy 1319-ben kelt adománylevélben tűnik fel először. A donációs levél szerint a várat is magában foglaló birtokot Károly Róbert adományozta Elefánthy Dezső várnagynak. Az Elefánthy család kihalása után Sebesvár sűrűn cserélt gazdát. Zsigmond király Mircea cel Batrin, havasalföldi vajdának ajándékozta. Rövid idő múlva azonban visszakerült a király tulajdonába. Néhány év múlva – szintén Zsigmond – a Tomaj-nemzetségbeli Losonczy-Bánffy családnak adományozta, akik évszázadokig birtokolták a várat.
Ismerd meg Erdély nevezetességeit:
Sebesvár mindig biztonságos menedéknek számított. Nem véletlen, hogy 1598-ban Báthori Zsigmond ide menekült, miközben a törökök Váradot ostromolták. Tizenötezer fős serege tétlenül táborozott a vár alatt és várta, hogyan dől el Várad ostroma. Két esztendő múlva, 1660-ban a szászfenesi csatában súlyosan megsebesült II. Rákóczi Györgyöt néhány napig szintén Sebesvárott ápolták. Innen vitték Váradra, ahol két hét múlva meghalt.Nagyvárad eleste után Sebesvár sorsa is megpecsételődni látszott. Bánffy György közbenjárására rövid időre ugyan megmenekült. Sőt, Apafi Mihály fejedelemsége idején még kis számú katonaság is védte, a Rákóczi-féle szabadságharc leverése után azonban I. Lipót utasítására mégis leromboltak. Ma már mindössze a süvegét vesztett, húsz méter magas, kör alaprajzú Öregtorony, a keleti rondella egy része és a nyugati fal tizenöt méter magas romjai emlékeztetnek a régi időkre.
Ha már Sebesváron járunk, akkor érdemes a Vízimalmot is felkeresni! Szerencsére van egy tábla az egyik villanyoszlopon, ami útba is igazít. Ha szerencsénk van, akkor otthon vannak a "háziak", akik be is engednek a malomba, így belülről is meg lehet tekinteni.
Ezeket a szálláshelyeket ajánljuk nektek Erdélyben:
Kolozsváron érdemes felkeresnünk az Erdélyi Néprajzi Múzeumot, Mátyás király szobrát és szülőházát, a Szent-Mihály templomot, Bánffy palotát, Farkas utcai református templomot, a Házsongrádi temetőt, a Fellegvárat is. Bánffyhunyadon a Gyarmathy Zsigáné-Emlékházat és nyughelyét a helyi temetőben. A túrázni vágyóknak az utat turistaútvonalak jelzik egészen az 1836m magas Vigyázó-hegység tetejéig, a szép fehér sziklákhoz, de ha tehetjük kiránduljunk el a Havasrekettyei gyönyörű vízeséshez, a Bélesi-tóhoz, az Almásgalgi Sárkányok kertjébe, a Tordai-hasadékhoz és sóbányához, Sebesvárhoz és az ott máig működő 160 éves malomhoz. Továbbá Kós Károly híres Varjúvárához Sztánán, az Octavian Goga múzeumhoz és Ady Endre-emlékházhoz Csucsán. Ha mindez nem lenne elég, akkor fogjuk magunkat, és induljunk el sétálgatni a környéken, magunkba szívva a kalotaszegi tájat és a Kárpátok fűszeres levegőjét.
Foglald le te is a szállásodat Erdélyben az ajánlásunkkal ide kattintva:
Szállások Erdélyben
Érdemes ezeket a helyeket is felkeresni a közelben:
Forrás, fotó: Erdélyi túrák, wikipédia, szaszandras,
