Torockói-hegység

Kattints ide és nézd meg a 2016-os őszi programjainkat: 
2016 ősz, túrák, kirándulások Erdélybe

A Torockói-hegység mintegy 70 km hossú vonulata az Erdélyi-szigethegység - közhasználatban tévesen a Nyugati-Kárpátok keleti pereme. Sok völgy szeli át keresztirányban (pl. Tordai-hasadék, Túri-hasadék, nagyenyedi Kőköz). Geológiailag az ofiolit-flis övhöz tartozik.

 

Határai vagy a szomszédos tájegységek a következôk: keleten a Mezőség, középtájtól a Maros határvonalával; délen és nyugaton az Érchegység, részben az Ompoly völgyével; míg északnyugaton a Gyalui-havasok. Mivel a jelentős terjedelmű hegység fő építôanyaga a mészkő, a Bihar-hegység után a látványos karsztjelenségekben a leggazdagabb. Míg a Bihar-hegység és a Királyerdő főleg belső-, azaz endo-karsztjelenségekkel barlangokkal büszkélkedhet, addig a Torockói-hegység főleg külső- (exo-) karsztjelenségekkel, látványos sziklaszorosokkal, hasadékokkal, szurdokvölgyekkel csalogatja látogatóit.

Ismerd meg te is Erdély legkedveltebb facebookos oldalát: FACEBOOK

A több mint egy tucatnyi, patakok vágta szoros leglátványosabb képviselôje a messze földön híres, a szó szoros értelmében legendás (Szt. László) Tordai-hasadék. Barlangok leginkább a Tordai-hasadékban és a bedellői részen találhatók. Amíg a Tordai-hasadék elsősorban turisztikai és részben botanikai jelentőségű, addig Torockó és Torockószentgyörgy főleg néprajzi és történelmi értékeivel emelkedik ki. A Torockói-hegység (északi részének) legjelentősebb további látnivalói: a Székelykő, az Ordaskő, a Vidalykő, a Bedellői-karsztplató (és cseppkőbarlang), a Torockói Múzeum, a Torockószentgyörgyi várrom, és a Kőközi-szoros.

A középső szakasz turistalátványosságai: a Szolcsvai-búvópatak barlangja, a Remetei-sziklaszoros, a Remetei-kolostor, a Csáklyakő, a Római-fürdő. A közeli Nagyenyed nevezetessége: a vár és a kollégium. A déli rész vonzóbb turistahelyei: az Intregáldi-szoros, a negrilestii nérciszmező, az Igeni-tó, a Kecskekő, a Fenesi- és az Ompoly-szoros. Jelentősebb történelmi hely: Gyulafehérvár és Tövis.

Ide kattintva nézheted meg a Déli-Kárpátok legszebb tájait: KÁRPÁTOK

A nagyon változatos domborzat elsősorban a különböző összetételű  és ennélfogva eltérő keménységű és ellenálló képességű  kőzettani építőelemek jelenlétével magyarázható, mint: mészkő, homokkő, konglomerátum és vulkanikus kőzet. A változatos - 300 m-től 1280 m-ig emelkedő felszínt a többrendbeli tektonikai mozgások alakították ki, melyek az összerepedezett kéregtáblákat hol kiemelték, hol lesüllyesztették. A Torockói-hegység legfőbb alkotó kőzete a mészkő, amely helyenként eléri a 400-700 m-es vastagságot.

A különböző geológiai korokból - őskor és középkor, azaz mezozoikum (jura és kréta korszakból)  származó mészkövek igazolják, hogy itt valamikor több millió évig tengerfenék volt. A mészkő ugyanis főleg meleg vizű tengeri állatkák (korallok, kagylók, csigák) meszes vázainak lerakódásából keletkezett.

Kövesd a fotóinkat a Panoramion is: PANORAMIO

A hegyképző erők munkájának szeszélyéből több helyen is egymás mellett került a felszínre az üledékes és főleg fehér színű mészkő és a szürkés-barnás vulkanikus kőzet, leglátványosabb a Székelykő tetején és a Tordai-hasadék alsó előterében. A Torockói-hegység több mint egy tucatnyi szebbnél szebb szorosa, hasadéka, szakadéka a nagyon régen lerakódott mészkő, a később azokat szétrepesztő kéregmozgások (tektonikai mozgások) és a víz oldó és koptató munkájának az eredménye.

Vízrajza

A hegység minden folyóvíze, pataka a Maros vizét gyarapítja, vagy közvetlenül, vagy az Aranyos és az Ompoly folyók közvetítésével. Vízrajzi különlegességnek, ritkaságnak számít Torockói-medence völgyi vízválsztója. A torockószentgyörgyi várhegy oldalán a Bedellőről lefolyó két patak a Havas és a Szilas, miután leér a medence aljára, még Torockószentgyörgy határában az előbbi északnak fordul és Borrévnél az Aranyosba ömlik, míg utóbbi délnek kanyarodva, átvágva a Kőközi-szorost és Nagyenyedet érintve, a Marosba torkollik.

Éghajlata

A vidék éghajlata mérsékelt kontinentális és szintkülönbségek szerint változik. Az évi átlaghőmérséklet az alacsonyabb vidékeken 7-8 °C, míg 1000 m felett alig 5 °C. A csapadék elosztása is egyenlőtlen, a havasi magaslatokon az évi 1000 mm-t is eléri, míg 4-500 m-ig alig 6-700 mm. Éghajlati szélsőségekben leginkább a mély szakadékok (főleg a kelet-nyugati irányúaknál) ellentétes oldalán észlelhetők. A délre néző, felső peremek sok napfényt kapnak és szárazabbak, míg a szemben levő oldal alsóbb részei soha nem látnak napot, így sokkal nedvesebbek. Ezek a szélsőséges mikroklímák az élővilág sajátosságaiban nyilvánulnak meg elsősorban.

Növényvilága

Növényvilága igen gazdag, mindenekelőtt az eddig említett elemek változatossága, a talajképző kőzetmilyenség, a hegyoldalak fekvésiránya, a tájrészek magassága stb. miatt. A délre lejtő szárazabb oldalakon, főleg az alsóbb régiókban a tölgy és csererdők találhatók, az északosabb oldalakon és a nagyobb magasságokban pedig a bükkerdők és gyertyánosok dominálnak, helyenként kisebb juhar, kőris, szil, nyír és vadcseresznye erdőfoltokkal tarkítva. A bükkerdők fölött a fenyvesek és a havasi legelők zónájára jellemző bokrok és borókák is előfordulnak, sőt a védett tiszafával is találkozhatunk.

Az utóbbi évtizedekben egyes helyeken lucfenyő telepítésével is megpróbálkoztak. Jelentős dendrológiai értéket képvisel a Bedellőn - a Vidalykő oldalában - található lombhullató vörösfenyő (Larix decidua), amit a szakemberek jégkorszaki relikviának tartanak. Ez mintegy 60-70 hektárt foglal el. A Torockói-hegység világritkaságai közül megemlíthető a több helyen is előforduló kockás liliom és a havasigyopár, ami Európában itt fordul elő a legalacsonyabb övezetben (550 m tszf.) természetes környezetben. A Torockói-medence sajátos kultúrnövénye a mák, amelyet széles körzetben és a legnagyobb mértékben főleg Torockószentgyörgy határában termesztenek.

Állatvilága

Állatvilága nem nagyon gazdag, de elég változatos. A nagyvadak közül a leggyakoribb a vaddisznó, őz és szarvas, ritkább a róka, és farkas. Az Ordaskő és a Vidalykő közti járatlanabb erdőkben, vadabb völgyekben, néha medvenyom is látható (lehet, hogy a medve csak látogató). A nyúl, mókus is megtalálható és előfordul a menyét és a vadmacska is.

Foglald le te is a szállásodat az ajánlásunkkal Erdélyben: 

                                                   CSALÁDI PANZIÓK-KULCSOSHÁZAK

A jelentősebb sziklaszorosokban a madár- és a rovarvilág a leggazdagabb. Ritkaságként említhető a hajnalmadár, a bajszos sármány. Előfordul még az uhu és néhány ragadozó madár. A szakemberek több ritka lepkefajt (Dysauxes, Heterogynis, Eublema) és áhítatos manót, valamint a patakok mentén ritka puhatestűt (csigákat) is megfigyeltek.

A hegység térképen

Hasznos információ, ha Erdélybe utazol: INFORMÁCIÓ

Ismerd meg Erdély nevezetességeit: TÉRKÉP

Forrás: foto, wikipédia, erdelyutjaim

Figyelmedbe ajánljuk...