A Hunyadiak vára középkori eredetű vár a Romániai, Erdélyi Vajdahunyadon, Hunyad megyében. Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. 1409. október 09-én kelt oklevelében Luxembourgi Zsigmond Vajk (Woyk) kenézek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős építési periódus formálta a várat:Bethlen Gábor 17. század eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai.
1678-ban került az iktári Bethlen család tulajdonába.Bethlen Gábor átalakíttatta és külső védművekkel erősíttette meg a várat, majd az uradalommal együtt unokaöccsének, Bethlen Istvánnak adományozta. Annak 1632-es halála után rövid ideig felesége, Széchy Mária lakta. 1648-ban Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin szerezte meg.
Egyik épülete 1685-ben „vasas ház”-ul, azaz vasraktárként szolgált. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyt. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, amikor a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea felkelés elől.
1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadsághar után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította.
1868-ban Arányi Lajosnépszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban. A vár belépőjegy ellenében látogatható. Belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki.
Az 1896-os milleniumi kiállítás Alpár Ignác által tervezett Történelmi Épületcsoportja jelentős részben a vajdahunyadi vár részleteinek utánzatából áll. Az ún. Vajdahunyad vára előbb fából épült föl a budapesti Városligetben, majd a nagy siker miatt Alpár 1908-ig kőből újraépítette. Tartalmazza többek között a Nebojsza-torony és a Mátyás-loggia másolatát.
A vár bejárása
Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd által kivájt mély és széles árkon. Baloldalt, a város felőli parton építtette Bethlen a huszárvárat, amelyben hajdan raktárak, a tiszttartók helységei és a vadászkutyák óljai álltak. A Kaputorony az 1440-es években épült, korábban a bejárás pont az ellenkező oldalon, a várudvar déli sarkában található Ókaputornyon át esett a várba. A Kaputoronyból nyílik a lejárás a kazamatákba.
Nyugati oldalán húzódik a vár palotaszárnya, amely Hunyadi János alatt épült. Ennek alsó szintjét a lovagterem foglalja el, falán 17. századi freskóval. A felső szinten található az ún. Országház, nevével utalva rá, hogy Hunyadi kormányzósága idején itt zajlottak le a fontosabb tárgyalások. Bethlen a Kaputorony és a palotaszárny közötti, korábbi védelmi teret „asszonyház”-zá építette át. A palotaszárny külső, erkélyes-fiatornyos szerkezetét a korábbi, védelmi célú építmények felhasználásával alakították ki.
A Kaputorony keleti oldalán kívülről a Buzogány-torony és a Corvin János-bástya zárja le az ún. Aranyházat, amelynek belső falához 1458 után Szilágyi Erzsébet építtette a Mátyás-loggiát: ez az első fennmaradt reneszánsz építmény Erdélyben. Rajta korabeli, késő gótikus freskó látható.
Az Aranyházhoz délnyugatról csatlakozik a várkápolna. Ez eredetileg 1442 és 1446 között épült, de Bethlen jelentősen átépítette. Arrébb tolta a boltozatot, belső összeköttetést létesítve az Aranyházzal. Az Aranyház és a várkápolna alá Bethlen kívülről ágyúteraszt építtetett. A várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár kútja, melynek kávájára egy török rab a 16. század közepén, arab betűkkel a következő török nyelvű feliratot véste: „ezt Hasszán írta, a gyaurok foglya a templom melletti várban”. A vár keleti oldalának további szakaszát a Bethlen-szárny foglalja el. Ezt a 19. század helyreállításkor Rudolf főherceg személyes céljaira szánták. Belső felén látható a Steindl-féle beavatkozások ma is látható legjelentősebbike: a neogótikus loggia.
A szárny külső, északkeleti sarkán áll a Hímes-torony. Az egész várat a déli oldalon kívülről a Fehér-rondella zárja le. A délnyugati rész az ún. Királyház, melyet Zólyomi Dávidné építtetett. Belső oldalán a csigalépcsőt rejtő Királylépcső-toronynyal, külső oldalán pedig a Kapisztrán-toronynyal kapcsolódik a palotaszárnyhoz. A Kapisztrán-toronyból felvonóhídon keresztül közelíthették meg a védők ostrom esetén a vártól 35 méterre lévő Nebojsza-tornyot. A név jelentése szerbül: „Ne félj!” A Hunyadi idején fölépült ötszintes külső erődöt utolsó menedéknek szánták arra az esetre, ha az ostromlók behatoltak volna a várba. Gyilokjáró vezet hozzá.
Erdély virtuális térképéért kattints ide: TÉRKÉP
Ajánljuk a Déva és Hunyadvár közé eső Csernakeresztúrt . Az ottani Csángó magyar szállásadóinknak hála, garantáltan lesz lehetőség megkóstolni a helyi jellegzetes ételeket (általában szoktak főzni csorbának nevezett savanyúleveseket, illetve kukoricadarából készülő túrós puliszkát).
Szállások: Csernakeresztúr (hivatalos nevén Cristur) egy 1 292 lakosú falu Romániában, Hunyad megyében. Az Erdély, Erdélyi-középhegység, Kenyérmező régióban helyezkedik el. A településen 10 szálláshely foglalható, a teljes régióban pedig összesen 55 szállást lehet ingyenesen lefoglalni. A környéken 25 vendégház, 19 panzió, 7 hotel, 2 villa, 1 apartman és 1 kemping biztosít elszállásolást, 39 közülük előleg nélkül foglalható, 50 szálláshelyen van étkezési lehetőség (reggeli, ebéd, vacsora, félpanzió, teljes ellátás vagy all inclusive), 11 szálláshely rendelkezik medencével. SZÁLLÁSOK CSERNAKERESZTÚRON
Nyaralj TE is 2016-ban Erdélyben velünk:
Kalandtúra 6-tól 66 éves korig: VÁRAK – HEGYEK – SZURDOKOK
Székelyföldi nyaralás: CSILLAGTÚRA SZÉKELYFÖLDÖN
Nyaralás Torockón: TOROCKÓI CSILLAGTÚRA
KRÓKUSZOK NYOMÁBAN (SÁFRÁNYTÚRA)
HÉTVÉGI KIRÁNDULÁS MÁJUS VÉGÉN, A NÁRCISZOK VÖLGYÉBE ERDÉLYBEN
Szállások Hunyadváron: SZÁLLÁSOK
Hasznos információ, ha Erdélybe utazol: INFORMÁCIÓ
Ismerd meg Erdély nevezetességeit: TÉRKÉP
Ha Hunyadvárra utazunk, akkor érdemes megállni menet közben Aradon, majd Máriaradnán a Mária-kegyhelyek egyikén, ami a Ferencesek egyik temploma és híres búcsújáró hely. Máriaradna mellett áll Sólymos vára. Igaz, fel kell mászni a dombra, de csodálatos kilátasban lehet része a kirándulónak, a Maros kanyargós völgyére. Hunyadvár előtt pedig Déva vára lehet egy kihagyhatatlan célpont. Hunyadvár közelében sok Dák és Római kori emléket is találhatunk. Ha több időre megyünk Hunyadvár közelébe, akkor ajánljuk a Retyezátot túrázni, vagy a Retyezát "oldalában" Kolcvárat, de a Páringi-havasokba érdemes elmenni kirándulni.
forrás, fotók: wikipédia, erdélyi túrák, Fadgyas Péter, fotók: Turi Éva, erdélyi túrák
