Kattints ide és nézd meg a 2016-os nyári programjainkat:
2016-os Erdélyi Nyaralások
Brassótól ÉNy-ra, a Keresztény-havasok lábánál, a Bucsecs-hegységből eredő Vidombák-patak partján fekszik a szász mezőváros, Rozsnyó, későbbi nevén Barcarozsnyó (Râşnov) Brassó megyében.
A város K-i részén emelkedő 150 m magas Várhegy tetején épült a kelet-nyugat irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú vár, melynek tekintélyes maradványai emelkednek a magasba. A nehezen megközelíthető várhoz két út vezet fel. Az egyik egy könnyebben járható szekérút, a másik pedig a város főteréről induló meredek gyalogút.
A vár DK-i szegletében lévő egyetlen, felvonható védőráccsal védett bejáratát és a felette emelkedő négyszög alaprajzú kaputornyot az eléje épített, megközelítően kör alakú, közel 20 m átmérőjű, felvonóhíddal megerősített külső védőmű védte.
A kaputornyon át az út a háromszög alaprajzú belső udvarba vezet, melynek szélessége kb. 50 m, hosszúsága pedig 160 m. A keleti fal középső részén egy ötszögletű, ágyúlőrésekkel ellátott kétemeletes külső védőtornyot, északi végén pedig egy négyszögletes tornyot építettek. A belső vár déli falát 2, az északit 3 négyzet alakú külső torony, a nyugati csúcsban végződő falat pedig egy félkör alakú külső erődítmény védelmezte. A falak tetejét pártázatos védőfolyosóval látták el, melynek maradványai ma is megfigyelhetők.
A várudvar ÉNy-i szélén van a kb. 146 m mélységű kút, melyet 1623 – 1640 között véstek a sziklába. Az udvart különböző rendeltetésű épületek fogták körül, melyek többsége a védőfal belső oldalához épült. A várudvar sziklás és egyenetlen felszínén állt az 1650-ben emelt várkápolna. A már említett keleti fal ÉK-i és DK-i sarokbástyáitól egy magas védőfal indul ki félkör alakban, közel két holdnyi területet véve körül; a falak találkozásánál egy erős, négyszög alaprajzú kaputorony épült, melynek maradványai még megtalálhatók.A vár épületeinek nagy része az 1802. október 26-i földrengéskor az öregtoronnyal és a kápolnával együtt összedőlt. A romokból új épületeket építettek, az egyikben egykor iskola volt, a másikban pedig ma múzeum működik.
Egyes vitatott vélemények szerint a várat a 13. század elején a II. Endre király által betelepített, de 12 év múlva kiűzött német lovagrend építette. Valószínűbbnek látszik, hogy a 14. század végén vagy a 15. század elején emelték, amikor a török gyakran veszélyeztette e vidéket. Zsigmond király 1427-ben Rozsnyó királyi mezővárosban keltezi levelét, melyben Maróthi János macsói bánnak birtokokat adományozott. Ez évben lett a vár Rozsnyó lakóinak birtoka, akik később tovább erősítették, bővítették. Ebben az időben a település lakói az élelmiszerkészlet és vagyontárgyak biztonságosabb elhelyezésére kamrákat építettek, ahol maguk is menedéket találtak. Más adatok szerint viszont a várat csak Báthori Gábor 1612. évi ostroma után alakították át.
Ide kattintva lehet megnézni a Királyföld,Szászok földjét: Királyföld a Szászok földje
A rozsnyóiak 1540-ben váruk erősítésére évi 25 forint adóelengedésben részesültek. Egy feljegyzés szerint 1562-ben János Zsigmond is megfordult itt. 1612-ben a szászok kétszínű magatartása miatt Báthory Gábor fejedelem haddal támadt a városra, mire a lakosság a várba menekült. Báthori két napi ostrom után a várat elfoglalta, mivel kút hiányában a védők vize elfogyott, és így kénytelenek voltak megadni magukat. Orbán B. szerint viszont Düzmen Péter bíró csak a hetedik napon adta fel a várat vízhiány miatt. Egy év múlva a fejedelem megbocsátott, és Törcsvárával együtt Rozsnyót is visszaadta a szászoknak. A vár kijavítását azonnal megkezdték. A kút kivéséséhez is hozzáfogtak, ami 2000 forintba került, és állítólag 28 évig tartott. 1650-ben felépült a vártemplom és a lelkész lakása is. A jószágok védelmére a vár keleti oldalán 2 holdnyi területet fallal kerítettek be, melynek bejáratára erős kaputornyot emeltek.
A vár kiépítésének köszönhetően az 1658. évi tatár betöréskor sikeresen állt ellen az ostromnak, majd két év múlva, 1660-ban II. Rákóczi György kancellárja, Mikes Mihály is eredménytelenül ostromolta. 1688-ban a szászok nagy örömmel fogadták Bádeni Lajos őrgróf csapatait, akik ennek ellenére kifosztották a várost. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kurucok, majd Rabutin serege vonult be, és ez utóbbiak 1718-ban fel is gyújtották Rozsnyót. A tűz átterjedt a várra, épületei a lángok martalékaivá lettek. Alig állították helyre, 1802-ben hatalmas földrengés rázta meg az erődítményt: leomlott az öregtorony, a kápolna, a raktárak nagy része, a falak pedig megrepedtek. Miután a vár hadi jelentősége megszűnt, állagával senki sem törődött, Rozsnyó vára pusztulásnak indul. Napjainkban a várat gyors ütemben állítják helyre, így rövidesen a Barcaság egyik kiemelkedő látványossága lesz.
Rozsnyói vár Rozsnyói múzeum
Barcarozsnyó közelében érdemes kirándulni az alábbi célpontohoz:
Királykő-hegység, Bucsecs-hegység, Predál, Törcsvári (Dracula) kastély
Kattints ide Erdély legnépszerűbb interaktív térképére: TÉRKÉP
Hasznos információ,ha Erdélybe utazol:INFORMÁCIÓ
Barcarozsnyó és környékén összesen 25 szálláshelyet ajánlunk, de további 36 szállás található Barcarozsnyó közelében, a teljes régióban pedig összesen 338 szállást lehet ingyenesen lefoglalni. A környéken 109 vendégház, 98 panzió, 56 kulcsosház, 45 hotel, 12 apartman, 10 villa, 3 motel, 2 kemping, 2 hosztel és 1 nyaraló biztosít elszállásolást, 133 közülük előleg nélkül foglalható, 200 szálláshelyen van étkezési lehetőség (reggeli, ebéd, vacsora, félpanzió, teljes ellátás vagy all inclusive), 41 szálláshely rendelkezik medencével. Kattints ide, ha biztonságosan és ingyenesen szeretnél szállást foglalni:
Foglald le te is a szállásodat az ajánlásunkkal Erdélyben
CSALÁDI PANZIÓK-KULCSOSHÁZAK
Barcarozsnyó térképen
Forrás, fotók: wikipédia, erdélyi túrák, erdelyma, Horváth Ferenc, erdelyszep
