Az egyetlen katolikus püspökség székhelye. Nevét a Bolgár Birodalomtól örökölte (Belgrad - Fehérvár). I. István idején - Ajtóny leverése után - kirányi birtok lett. 1241-ben a tatárok lerombolták, de hamar talpra állt. XVI. sz.-bam az Erdélyi Fejedelemség székhelye lett. Bethlen Gábor 1622-ben itt alapította a késõbbi nagyenyedi kollégiumot.1685-ben török dúlta a várost. III. Károly parancsára épült a jelenleg is látható vár 1715-ben. Az erdélyi magyarok számára szomorú 1918 december elseje is e városhoz kapcsolódik. (Karlsburg, Belgrád), rendezett tanácsu város sz. k. város cimmel és erõsség Alsó-Fehér vármegyében, az Ompoly jobb partján s utóbbinak a Marosba való torkolatához közel fekszik. Gy. az Ompoly mellett szélesen elterülõ (alsó) városból s az attól Ny-felé emelkedett helyen fekvõ erõsségbõl vagy várból áll.
Az alsó város többé kevésbbé párhuzamos és egyenes utcáival s tágas tereivel (Hunyady, Novák Ferenc-, Szent István-, Mátyás-tér) kevés látnivalót nyujt s inkább falusias jellegü; nevezetesebb épületei a templomokon kivül a városháza, kórház, leánynevelde, szeszgyár stb. A sáncokkal körülvett várba a bejárat a hatalmas Károly-kapun át van, melyet III. Károly impozáns kovasszobra diszit. A vár belseje csekély terjedelmü, de épületeinél a belsõ elrendezésénél fogva igen érdekes.
Központját a szép sétatér képezi, a tiszti pavillon, a kir. törvényszék (elõbb pénzverõ), hadkiegészítõ parancsnokság és laktanya, kat. gimnázium és finevelde, laktanya (hajdan Bethlen Gábor hires kollégiuma) és jezsuita-templom épületei sorakoznak. A tiszti pavillonon tul a tábornoki palota (elõbb Mikó-ház) és a püspöki lak következik, a kettõ közt a hires Szent Mihály (püspöki) székesegyház, mely hazánk legnevezetesebb építményei közé tartozik. Az eredetileg román stilü templomot Hunyady János 1443-1444. gót izlésben állíttatta helyre s utóbb is sokszor változtattak rajta, miáltal eredetiségébõl sokat veszített, de belseje és nevezetesen pillérei és diszitményei ma is igen szépek. Ide temetkeztek Erdély fejedelmei s itt láthatók Hunyady János, Hunyady László, Korvin János, Izabella királyné, János Zsigmond, Bocskay István, I. Apaffy Mihály, továbbá Báthory András bibornok, Martinuzzi György és Brandenburgi János õrgróf siremlékei,illetve szarkofagjai.
A vár É-i részében, a hajdani trinitárius templom és kolostor épületében van elhelyezve a Batthyáneum (könyvtár, érem-, régiség- és ásványgyüjtemény) és az elhagyott csillagvizsgáló. Gyulafehérvár ma Erdély egyik legjelentékenyebb városa, Fehér megye központja. Itt van az erdélyi róm. kat. püspök, káptalan, szentszéknek, kir. törvényszéknek, bányabiróságnak, járásbiróságnak, ügyvédi kamarának, közjegyzõségnek, folyammérnöki hivatalnak, állami állatorvosnak székhelye; van benne állandó vegyes felülvizsgáló bizottság, adóhivatal, pénzügyõrbiztosi állomás, vasuti állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. Van továbbá róm. kat. fõgimnázium, papnevelõ intézet, az irgalmas nõvérek leánynevelõ-intézete, ipariskola, kisdedóvó, több kórház, 2 takarékpénztár, népbank, 2 nyomda, az alsó-fehérmegyei történelmi és természettudományi társulat muzeuma, a Batthyáneum (l. fentebb), számos más egyesület és társulat, két ujság, u. m. a Gyulafehérvári Hirlap (VIII. évf. szerk. Issekutz János) és Közmüvelõdés (az erdélyi kat. irod. társ. lapja, XVII. évf., szerk. Zlamál Ágost)Gy. Apulum név alatt már a rómaiak idejében virágzó város volt. A római romokon a magyarok betelepedése után felépült város már a Szt. László által alapított erdélyi püspökség székhelye lett.
A mongolok 1241. elpusztították, de ujra fölépült s azután az erdélyi fejedelmek székhelyévé vált, miután a tordai országgyülés 1542. Izabella királynét és fiát, János Zsigmondot Erdélybe befogadta, a Gyula-fehérvári püspökség uradalmát fejedelmi udvartartásra rendelte.Bethlen Gábor itt alapítá 1629. hires fõtanodáját, melynek Opitz Márton is tanára volt. Rákóczi György alatt (1658) a török-tatár hadak ismét elpusztították s a kollégium Nagy-Enyedre költözött át. A püspökség csak 1715. állíttatott helyre s ugyanakkor (1715-1735) épült III. Károly parancsára s Szavójai Jenõ tervei szerint a vár, mely azért (németesen) Károlyfehérvárnak is neveztetik. A magyar szabadságharc alatt is sokat szenvedett a város; Bem öt hónapig ostromolta s 1849. aug. 2. Lüders orosz tábornok szabadította fel az ostrom alól.
Nyaralj TE is 2016-ban Erdélyben velünk:
Kalandtúra 6-tól 66 éves korig: VÁRAK – HEGYEK – SZURDOKOK
Székelyföldi nyaralás: CSILLAGTÚRA SZÉKELYFÖLDÖN
Nyaralás Torockón: TOROCKÓI CSILLAGTÚRA
KRÓKUSZOK NYOMÁBAN (SÁFRÁNYTÚRA)
HÉTVÉGI KIRÁNDULÁS MÁJUS VÉGÉN, A NÁRCISZOK VÖLGYÉBE ERDÉLYBEN
SZÁLLÁSOK GYULAFEHÉRVÁRON: HOTELEK-CSALÁDI PANZIÓK
Gyulafehérvár közelében az első túrisztikai célpont, amit ajánlunk, a Remetei-sziklaszoros, de Nagyenyed városa is csak 30 km-re van. Torockó, a Székelykő, a Torockószentgyörgyi vár is csak 50km-re van Gyulafehérvártól. 1 óra autóútra találjuk a várostól Szelindek várát, Asszonyfalva és Bázna erődtemplomait.
A városban csak 1 szálláshely ajánlunk, de további 4 szállás található Gyulafehérvár közelében, a teljes régióban pedig összesen 136 szállást lehet ingyenesen lefoglalni. A környéken 51 vendégház, 46 panzió, 25 hotel, 7 apartman, 4 villa, 1 kemping, 1 motel és 1 hosztel biztosít elszállásolást, 98 közülük előleg nélkül foglalható, 111 szálláshelyen van étkezési lehetőség (reggeli, ebéd, vacsora, félpanzió, teljes ellátás vagy all inclusive), 14 szálláshely rendelkezik medencével: SZÁLLÁSAJÁNLATAINK
Hasznos információ,ha Erdélybe utazol: INFORMÁCIÓ
Ha még több tippet akarsz Erdélyről akkor kattints a térképre: TÉRKÉP
Forrás, fotók: wikipédia, Pallas Lexikon, poli.hu, Ildikó, Nagy István,
