Kattints ide és nézd meg a 2016-os nyári programjainkat:
2016-os Erdélyi Nyaralások
A szurdokvölgy Sonkolyos és Rév között fekszik, hosszúsága 5 kilométer.
A környéken a karszt minden formáját megtaláljuk: számtalan barlangot, a felszínen dolinákat vagy töbröket.
Az első, aki a Révi-szoros szépségeiben gyönyörködött, az ősember volt. Eszközeit, temetkezéseinek maradványait a bal parti Két püspök sziklagerincében egymás felett következő Pince-, Kecske- és Devence-barlangokban, valamint a szoros jobb oldalán lévő Kétszemű-szikla alján, a Tündérvár barlangjában végzett ásatások hozták felszínre. Az ember számára járhatatlan volt ez a völgy, ezért alakult ki a Király-hágón át vezető amely már a rómaik idejében összekötötte Aquincumot (Buda) Napocaval (Kolozsvár).
Ide kattintva nézheted meg Erdély legkedveltebb facebookos oldalát: FACEBOOK
Az 1800-as évektől kezdve a völgy szépségeinek megtekintésére tutajos kirándulásokat szerveztek. A Révi-szoros szépségét a Nagyvárad-Kolozsvár között 1870. szeptember 7-én megnyílt vasútvonal tárta fel a közönég előtt. A vonat ablakából több mint 30 éven át gyönyörködtek a táj szépségében, a Körösbe alázuhanó vízesésben, anélkül, hogy valakinek is eszébe jutott volna közelebbről is megnézni.
Az 1900-as évek elején az osztrák származású Karl Handl (Handl Károly) pályafelvigyázó és Veress István révi lelkipásztor bejárták és felkutatták a szorost. 1903-ban írtak az EKE főtitkárának, kérvén, hogy az egyesület terjessze ki működését Révre. Ennek eredményeként Czárán Gyula elkészítette a Körös bal partján - Rév és Sonkolyos között - azt a turistautat, melyet róla neveztek el, s amely ma is jól járható.
Handl Károly és Veress István többször meglátogatták a vízesést. Egyik alkalommal Handl elmondta, hogy megfigyelte, hogy afelett, ahol a bővizű patak előtör a hegyből - szárazság alkalmával, amikor lesüllyed a víz szintje -, kis nyílás keletkezik, melyen keresztül denevérek repkednek ki és be. Azt is megfigyelte, hogy a Tízfalusi-barlang patakjába hullott szalmatörmelék egyszer a révi vízesésnél jött ki.
Ide kattintva nézheted meg a Déli-Kárpátok legszebb helyeit: KÁRPÁTOK
Egy nap vadászpuskával belőtt a nyíláson, s hatalmas dörgő visszhang keletkezett, melyből barlang létezésére következtetett. Értesítették erről Czárán Gyulát, aki 1903. november 10-én robbantásokkal feltárta az új barlangot. A barlangot először 1905-ben mutatta be részletesen Czárán Gyula az Erdély című folyóiratban. Ebből különlenyomat is készült A révi Zichy-barlang címen.
1905. március 5-én megalakult az EKE Révi Osztálya, melynek elnöke ifj. gróf Zichy Ödön lett, aki a barlang nyílása mellé egy menedékházat, majd egy emeletes szállót építtetett. Ezzel nagyban hozzájárult a barlang látogatottságának növekedéséhez.
Az EKE még ebben az évben megépíttette a barlang mellett a Sebes-Körösön átívelő hidat. A következő évben készült el a vasúti megálló, ami mellé egy 200 személyt befogadó várócsarnok épült.
1907-ben a barlang bejárható része 600 méterrel nőtt, majd 1912-ben egy újabb szakaszt is megnyitottak, és 4 km új turistautat építettek a környéken.
1918-ban ismeretlenek megrongálták a barlangot, a szállót és a menedékházat, és minden magántulajdonba került. Az EKE Révi Osztálya 1940. novemberében újjáalakult, majd 1941-ben átvették a régi munkaterületüket. Újjáépítették a régi hidakat, lépcsőket a barlangban, rendbe hozták a szobákat, elkészítették az útjelzéseket. Mivel 1941-ben a Körös áradása elvitte a hidat, 1942-ben új hidat építettek.
A második világháború utáni években a barlang és környéke gazdátlan volt. A menedékház egyik épületét lebontották, majd 1965-ben a régi fahidak és lépcsők helyébe vasbeton hidakat és lépcsőket építettek. Ugyanakkor építették meg a Körösön is a vasbeton hidat.
1969-re a barlangot villamosították, de a vezetékek a nedvesség hatására pár év alatt tönkrementek, s a későbbiekben már senki sem törődött a barlanggal. Később teljesen szétromboltak benne mindent, még a külső ajtót is leszakították.
A 250 méter hosszúságban járható barlang legszebb részei a Kőkoporsó, a Kálvária, a Fehér sas, a Lótuszvirág és a Földgömb. Az emeleti részen a Mohamed birodalmát és a Purgatóriumot érdemes megtekinteni. Sajnos több látványos alakzat vandalizmus áldozata lett. A barlang külön érdekessége a 2 méter mély, kristálytiszta vizű tó, az ún. Szerelem tava és a Nagy csarnok. Ha vasúttal utazunk, a barlangból kiömlő vízesés a vonat ablakából is megcsodálható.
Foglald le te is a szállásodat az ajánlásunkkal Erdélyben
CSALÁDI PANZIÓK-KULCSOSHÁZAK
Látnivalók:
Gyakran illetik Erdélyt a "természet dús tárháza"-jelzővel. dr Hermann Antal egyetemi tanár írásaiban meleg szavakkal illeti.
Az erdélyi Rév település könnnyen megközelíthető mind autóval az E60-as főutról letérve, mind vonattal, hiszen a községnek három megállója is van, és Révre menet a második megállónál kell leszállni.
A településre érkezvén viszont a Sebes-Körös révi szoroshoz már csak gyalog lehet eljutni és bejárni azt. A szoros ugyanis nehezen megközelíthető helyen található, a Királyerdő mészkőfennsíkjánál, a Cholnoky mészkőtömbben.
Rév futballpályája után, közvetlenül a bal oldalon tekinthető meg a Porogyiró forrásbarlang.
A Körös folyó vizének beszivárgása a mészkőbarlangban karsztosodást eredményezett.
Páratlan látvány tárul az ide látogatók szeme elé, hiszem a hófehér sziklafalak mellett, csaknem 70 barlang barangolható be. (pl. : Zichy-cseppkőbarlang és vízesése , Devence-barlangok, Pince-, Kecske-barlang) .
Napjainkban a természet nyújtotta, szemet gyönyörködtető látványt, elektronikus berendezésekkel is fokozzák. Ezek sajnos a barlangok nedvességtartalma miatt gyakran meghibásodtak és tönkrementek , de a Körösvidéki Múzeum pénzügyi támogatásának hála, a rehabilitáció sikerült.
A kőzetek és karsztképződések mellett a különleges növényvilág is feledhetetlen látványt nyújt az ide érkezőknek. Találkozunk itt edényes növényekkel( virágos növény, páfrányféle, moha, gomba, zuzmó, egysejtű) .
Az innen nem messze lévő tízfalusi Öreg barlang és a Menekültek- barlangjához az EKE munkássága által kiváló minőségű utakon kirándulhatnak az ide látogatók.
Hasznos információ,ha Erdélybe utazol: INFORMÁCIÓ
Ismerd meg te is Erdély nevezetességeit: TÉRKÉP
Forrás, fotók: wikipédia, Lucian Hun, erdelyiturizums, Erdélyi Gyopár 2002/1-2, 2005/5 - az Erdélyi Kárpát-Egyesület folyóirata
