Kattints ide és nézd meg a 2016-os őszi programjainkat:
2016 ősz, túrák, kirándulások Erdélybe
A bánya levegője tiszta és száraz, a hőmérséklete pedig egyenletes, ezáltal kiváló kezelési lehetőséget biztosít a légúti megbetegedésben szenvedők számára. A bányalátogatók a felszíni bejárattól a bányavállalat autóbuszaival jutnak a sóbánya belsejébe, a látogatható csarnokba. A só kitermelése mélyebb szinteken történik.
Parajdon a földalatti sóbányászat 1762-ben kezdődött, módszeres bányászatról 1787-tól beszélhetünk, amikor Parajd sója a bécsi kincstár tulajdona lett. A Parajdi székely sófejtés a XIX. században is egyedülálló volt a maga nemében, a többi fejtési módozattal szemben, itt sem vaséket, sem pörölyt nem használtak . A Parajdi bányában jelenleg is folyik a kitermelés, napi mintegy 600 tonna sót hoznak a felszínre. A kitermelt só helyén hatalmas csarnokok alakultak ki, melyek közül hármat megnyitották a látogatók és a gyógyulni vágyók számára.
A parajdi sóbánya belső tereiben a kikapcsolódni és a gyógyulni vágyók számtalan lehetőség között válogathatnak. A bányakamrában játszótereket, pihenőhelyeket, ping-pongozási, tollaslabdázási lehetőséget alakítottak ki. A sóbányában egy kápolnát is kialakítottak, ahol istentiszteleteket és hangversenyeket is tartanak. A kápolna úrasztala is sóból készült.
A látogatókat a maga nemében egy páratlan létesítmény is várja, a Borgaléria, ahol 6 ország 25 pincészetének 275 borfélesége található meg, 100 méterre a felszín alatt. A parajdi sóbányában több mint két évtizede folyik a barlang-gyógykezelés, kihasználva a sókamra légterében levő nagy mennyiségű konyhasó-aeroszolokat.
Parajd, mint község
Parajd egy község Romániában, Hargita megyében A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A település Székelyudvarhelytől 38 km-re északnyugatra a Kis-Küküllő mentén, a Görgényi-havasoktól délre fekszik. Neve a magyar paraj főnévből származik. A hagyomány szerint neve onnan ered, hogy a sószállító fuvarosok lovaikat e helyen legeltették "páréztatták", miközben szekereiket megrakták sóval.
Története
Határában a Kis-Küküllő és a Nagyág völgyén felfelé haladva emelkedő sziklacsoport egyik csúcsán állnak Rapsóné várának romjai. Ősszékely várnak tartják, eredete, sorsa ismeretlen. Az 1974. évi ásatás alapján 11-12. századinak becsülik. A településnek már a rómaiak korában is működtek sóbányái. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerősítenek. Kápolnásmezőn egykor Szent László kápolnája állott, romjai 1852-ben még látszottak. A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették, de a székelyek sorozatos lázongásai miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. II. János elrendelte a sóbányák őrzését és így jön létre 1564-ben Parajd települése. Az erdélyi fejedelemség korában a székelyek sóbányája, a kamaraispán székhelye a szomszédos Sófalván volt.
Parajd települése megszületésétől kezdve még sokáig Sófalva a későbbi Felsősófalva tartozéka, 1669-ben válik ki önálló településként Sófalvából. A Habsburg uralom alatt nyitják meg Parajdon a sóbányákat. Orbán Balázs által megjelentetett Székelyföld leírásában 1868-ban 1375 lakosából 1226 székely,31 idegen és 18 más nemzetiségű, 1910-ben 2888 lakosából 2858 magyar, 17 német, 8 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. A Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolásával 1968-ban Parajdhoz csatolják az addig önálló községként szereplő Sófalvát, így a mai nap Alsó- és Felsősófalva, illetve Békástanya Parajd község része. Parajd falu 1992-ben 3790 lakosából, 3554 magyar, 169 cigány, 64 román volt.
Foglald le te is a szállásodat az ajánlásunkkal Erdélyben
CSALÁDI PANZIÓK-KULCSOSHÁZAK
Parajd közelében találjuk Korondot is és a Szovátát és a Medve tavat, de érdemes elutazni Marosvásárhelyre is. Parajd közelében találjuk a Zetelaki-víztározót és a Csorgókő vízesést is.
Rapsóné várának romjai.
A település másik nevezetességei a határában levő sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely kb. 2 milliárd tonna sót tartalmaz. A Korond-patak vize a Só-szorosban tör át a sósziklákon. A bányák sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A bányában 120 m mélyen templom, játszótér is van. Szomszédságában található a a 19. század elején épült volt sóhivatal, amely ma egészségügyi rendelő. A parajdi művelődési otthonban megtekinthető néprajzi kiállításon (Falumúzeum) közel 2000 helybeli és környéki tárgy, történelmi emlék kapott helyet. Különösen a sóvágással és sószállítással kapcsolatos eszközök, szerszámok és makettek, valamint fényképek sokasága látható. Fürdő és üdülőhely, gyógyhatású meleg sós fürdője van, ahol a fürdőzők lebegnek a tömény sós vízben.
forrás: Erdélyi túrák, wikipédia, Alin Cohai
